Honnan eredhet a dióbaba, és miért kerül dió a Mikulás csomagba?

Ahány ház, annyi szokás, de a legtöbb családban nem múlhatnak el az év végi ünnepek dió nélkül. A dió egészen biztosan belekerül a Mikulás csomagba, és a karácsonyfadíszek között is nagy valószínűséggel feltűnik. Van ahol dióbabát aggatnak a fára, máshol arannyal fújják be és szalaggal tekerik körbe, megint máshol pedig ezüstpapírba csomagolják, és nem csak a karácsonyfát, de az adventi koszorút is dióval díszítik.

A karácsonyi vásárokban se szeri se száma a dióból készült karácsonyfadíszeknek, de mégha dekorációként nincs is jelen a házunkban, az asztalunkra egészen biztosan kerül diós bejgli formájában. De mi az oka annak, hogy a karácsony ennyire szorosan egybefonódott a dió képével?

A válasz részben a keresztény hagyományokban gyökerezhet. Szent Ágoston szerint a dió magát Krisztust jelképezi. A 4. században élt püspök és filozófus szerint a külső, keserű burok a szenvedésre, a kemény csonthéj a keresztfára, a belül lévő édes mag az isteni életre utal. Egy másik magyarázat szerint a dió úgy rejtőzködik a héjában, mint a Megváltó anyja méhében, majd a sziklasírban. Talán innen eredhet a dióbaba karácsonyfadísz is, a félbe vágott dióba fektetett kisded Jézus, amely olyan sok karácsonyfát díszít még ma is.

A Mikulás csomagba rejtett dió már ennél egy kicsit általánosabb jelentéssel bír: itt a Család szimbóluma.

De akad néhány igen meglepő pogány hagyomány is, ami a karácsonyi dióhoz kapcsolódik. A magyar néphitben mágikus hatást tulajdonítottak a diófa termésének, és jósló, termékenységvarázsló tárgyként tekintettek rá, mindenféle vallásos jellegű asszociáció nélkül. A hagyomány szerint a karácsony, mint évkezdő ünnep alkalmával a dió segítségével megjósolható, és mágikus úton befolyásolható a család sorsa, egészsége és gazdagsága.

A dió, az almával együtt, különösen a Felföldön és a Dél-Alföld katolikus falvaiban, a karácsonyi vacsora része volt. Mindenkinek osztottak egy-egy vagy három-három szemet, és ki-ki a neki jutott dió épségéből következtethetett jövő évi sorsára.

A következő év időjárását is dió segítségével jósolták meg: 12 üres fél dióhéjba vizet öntöttek, és a víz elpárolgásának mértékéből következtettek másnap reggel az év 12 hónapjának csapadékmennyiségére. Közép-Európa több országában, így nálunk is általános volt, hogy karácsony éjszakáján a család kártyázva töltötte el az időt az éjféli miséig, a nyeremény pedig nem más, mint a dió volt.

Forrás: harmonet.hu, evangelikus.hu, dioskonyv.hu, http://lexikon.katolikus.hu/