Gaudítól a cifraszűrökig: a hazai szecesszió változatai

Bár vannak, akik némelyiküket giccsesnek látják, azt el kell ismerni, hogy kreatív megoldásokból nincs hiány: a magyar cifraszűröktől kezdve a hímzésmintákon át a keleti motívumokig szinte bármi előfordulhat hazai szecessziós épületeinken. Ezek közül válogattunk.

A Szegedi Reök-palota

A magyar szecesszió legnagyobb hatású építészének Lechner Ödönt tartják, a stílus honi formanyelvének kialakulását neki köszönhetjük. A szegedi Reök-palota mégsem a magyaros vonalhoz kapcsolódik, sokkal inkább az építész, Magyar Ede személyes párizsi élményeihez: a francia és a belga Art Nouveau-hoz.

A palota honlapja még a katalán Gaudí építészetének rokonságát is megemlíti, és ha megnézzük a homlokzatot, ez nem is tűnik annyira merész asszociációnak. Az épület hullámzó falsíkjaival, nyitott és zárt erkélyeivel, a síkból kiemelkedő virágmotívumaival olyan, mintha szobrot formázott volna Magyar Ede, csakúgy, mint Gaudí a legendás lakóépületének, a Casa Milának a homlokzatán. A palotát egyébként Reök Iván vízépítő mérnök építtette: fiainak szintenként egy-egy garzonlakást alakíttatott ki, lányainak két-két többszobás lakás készült. A földszinti sarokrészen vendéglő nyílt, míg a többi helyiséget iparosok és kereskedők bérelték.

A Kecskeméti Cifrapalota

A Reök-palotával ellentétben a lechneri utat követi a kecskeméti Cifrapalota, mely bérháznak épült 1902-ben, Márkus Géza tervei szerint. A Lechner-iskola jellemzőit mutatja a gazdagon díszített homlokzat, amelyen 37 majolikamezőn a cifraszűrök rátéteihez hasonló magyar népművészeti motívumok keverednek a nemzetközi szecesszió virágmotívumaival.

Valószínűleg a Cifrapalota elnevezés is innen eredhet, na meg persze túldíszítettsége miatt is nevezhették eképpen az épületet. További lechneri sajátosság a hullámzó attika is, azaz az épület főpárkánya fölötti mellvédszerű fal, ugyanis az ehhez hasonló, a felvidéki reneszánsz épületekre jellemző mellvédeket akkoriban magyar eredetűnek tartották. Az épület 10 hónap alatt készült el, és a kecskemétiek hamar megszerették a pécsi Zsolnay-gyár kerámiadíszeivel ékes épületet, motívumai számos magánház homlokzatát ihlették meg.

A Pécsi Palatinus Hotel

Nehéz egymás mellett említeni a kecskeméti bérházat és Pécs elegáns szállodáját, a Palatinus Grand Hotelt. A pécsi hotel és vigadó Art Nouveau részletekkel díszített belső tereivel, grandiózus halljával, lélegzetelállító báltermével egészen más világ, mint a cifraszűrös épület, de ez sem születhetett volna meg a szecesszió mozgalma nélkül.

Az impozáns szállodát a kesztyűgyáros Hamerli család építtette a régi kesztyűgyár és üzlet helyén Pilch Andor tervei alapján. Az épület 1915-ben nyitotta meg kapuit a vendégek előtt. A korszerű, késő eklektika jegyeit szecessziós elemekkel elegyítő hotel és vigadó épületében 70 szoba kapott helyet. Színvonalas kávéházával és éttermével a kor minden igényét kielégítette, nagyterme Pécs legelőkelőbb báltermeként híres jogászbáloknak adott otthont, és a pécsi kulturális élet egyik központjaként funkcionált.

A Veszprémi Petőfi Színház

A veszprémi Petőfi Színház Medgyaszay István építész több éves kutatómunkáját tükrözte, aminek ideje alatt a magyar népi művészetet, s keleti gyökereink kultúráját tanulmányozta. Az 1908-ban elkészült épület különlegessége, hogy teljes egészében vasbetonból készült, így az első vasbeton szerkezetű magyar színházként tartjuk számon, s ez nemzetközi viszonylatban is nagy feltűnést keltett.

Ezt az újfajta építkezési technikát a magyar nép ősi hagyományaival kötötte össze, épülete pedig az új "magyar stílus" megnyilvánulása lett. A homlokzatát Nagy Sándor festőművész üvegfestményei díszítették. Az épület varázsát a lágy, gömbölyded formák, az él nélküli tömegalakítás adja. Egyik homlokzatán a Hunor és Magor című grafittó látható (díszítő eljárás, melyben egymásra felvitt különböző színű vakolatok felső rétegét visszakaparják, ami által előtűnik a mélyebben fekvő réteg színe), a főlépcsőház pedig színes, ovális üvegablakot kapott, melyet a népművészet dicséreteként is emlegetnek.

A kiskunfélegyházi városháza

A kiskunfélegyházi városháza Zsolnay-kerámiával díszített, magyar népi hímzésmintákat idéző oromzata miatt került a válogatásba. A városháza minden részletét Lechner Ödön sajátos díszítőelemei, a magyaros formakincset alkalmazó szecesszió jellemzi.

A kétemeletes ház, melyben ma Kiskunfélegyháza Önkormányzata működik, 1909 és 1911 között épült fel Vas József és Morbitzer Nándor tervei alapján. Délkeleti sarkát torony díszíti, Szent János térre néző oromzatán a város címere is látható. Az épület dísztermét és a díszterembe felvezető lépcsőt gazdag növényi ornamentika díszíti.