Így keletkezett az egyetlen magyar oázis az Alföld közepén

citybreak
PUBLIKÁLÁS: 2021. szeptember 18. 08:11

A mintegy 200 méter átmérőjű nagyhegyesi Kráter-tó gödre 1961-ben keletkezett egy gázkitörés nyomán. A kitörés hordalékából egy 12 méteres földsánc jött létre, melyet most erdő borít. A krátert vízzel töltötték fel, és mára az egykori katasztrófa helyszíne családias kirándulóhely lett.

A Kráter-tó mellett emlékhely mesél arról, hogy Nagyhegyes egykor az alföldi földgázkitermelés egyik központja volt, és a hatvan évvel ezelőtti katasztrófa körülményeit is megismerhetjük. A nagyhegyesiek sokáig a közelébe sem mehettek a területnek, mert az a kitermelő cégé volt. 2004-ben került a település tulajdonába, és ezután alakították ki a tó környéki pihenőhelyet – írja a foldjaro.hu.

Csak 17 éve megközelíthető a tó, de azóta a környékbeliek kedvenc kirándulóhelyévé vált Forrás: Nabapix/G Nagy Balazs/nagyhegyes.asp.lgov.hu/

De hogyan is történhetett meg ez a katasztrófa? Az 1920-as években Pávai Vajna Ferenc geológus vezetésével az Alföldön is megindult a szénhidrogén-kutatás, melynek "melléktermékeként" született meg a 73 Celsius fokos termálvízre alapuló Hajdúszoboszlói Gyógyfürdő.

1959. januárjában Nagyhegyes és Hajdúszoboszló között tárták fel a hajdúszoboszlói gázmezőt, ahol a kutak viszonylag kis mélysége, a metángázok jelentős mennyisége, illetve a technológiai fejletlenség a kitermelések kezdeti időszakában komoly gondokat, többek között súlyos gázkitöréseket okozott. A legnagyobb gázkitörés 1961. augusztus 23-án a Hsz 36-jelű kút kitermelése során történt.

Az öngyulladás következtében lángra lobbanó földgáz közel 42 óráig égő, 100 méteres lángoszlopa a 20 kilométerre lévő Debrecenben is nappali fényeket varázsolt az éjszakai égboltra.

A kitörés fellazította a talaj rétegeit, ezáltal a fúrótorony elsüllyedt. A 6 napig nagynyomással feltörő gáz egy több mint 150 méter átmérőjű kráter vájt a földbe, és egy földsáncot emelt maga köré, elfojtva önmagát.

A kráter helyén egy horgászatra is alkalmas, nagyjából 5 méter mély tavacska keletkezett.

A sáncot most erdő borítja, mely zömmel nemes nyárfából áll. Az erdővel övezett kis vízfelület védett, hűvös, párás mikroklímája jelentősen eltér a környező, az időjárásnak jobban kitett szántóföldek klímájától. Nézzék, milyen lenyűgöző látványt nyújt a tavacska az év bárnelyik szakában!

2006-ban a kitörés 45. évfordulója alkalmából az önkormányzat a területet bekerítette és sétányokat, pihenőket alakított ki, valamint a MOL Nyrt-vel közösen egy mini fúrótornyot emelt, és a már korábban említett emléktáblát is ekkor helyezték el – olvasható Nagyhegyes önkormányzat weboldalán.

Google News Borsonline
A legfrissebb hírekért kövess minket a Bors Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.