Mi közük a szerzeteseknek a gasztronómiához? Kenyér, olaj, méz, sajt, sör, bor, gyógytea, likőr - sok ételünk és italunk készítési módja és elterjesztése a szerzeteseknek köszönhető. A kolostorkertekben zöldséget, gyümölcsöt, fűszer- és gyógynövényeket is termesztettek, az asztalukra főleg böjti ételek, ünnepekkor különleges finomságok kerültek. A szakács testvérek az idők során nemcsak a közösségre, hanem szegények és betegek sokaságára is főztek, olvasható a Forster Központ közleményében.
Ha augusztus 13. és október 31. között ellátogat a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ fenntartásában működő majki Kamalduli remeteségbe, rengeteget tanulhat a témáról a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum Szerzetesek asztalánál című kiállításának köszönhetően.
Megismerheti például a bor hétköznapi és szakrális használatát is, ennek apró „titkaival". Milyen feltételeknek kell teljesülniük, hogy a bor misebor lehessen? Vajon mit takar az a titokzatos mértékegység, amelyet Szent Benedek rögzít máig érvényes regulájában: legyen elég minden szerzetesnek napi egy hemina bor? Kiderül az is, milyen szerepük volt a szerzeteseknek a paprika hazai elterjesztésében: hogyan vált a ferencesek patikaszeréből a legmagyarabb fűszerré.
A kiállítás nemcsak a kolostori életben fontos ételeket-italokat és történetüket mutatja be, hanem azt is, hogy hol, hogyan, milyen szabályok szerint élnek a szerzetesek, mi a monostor, a kolostor, a rendház, mit jelent a regula, miben különbözik a refektórium egy hagyományos ebédlőtől.
A tablók és tárgyak mellett számos érdekes könyvet és más írásos dokumentumot is kiállítanak. Kéziratos szakácskönyvek, konyhakönyvek, számadáskönyvek mesélnek a monostorok hétköznapjairól.
A fallal körülvett, szabályosan elhelyezkedő, szinte teljesen egyforma remetelakok mellett látogatható a volt jégverem-ház, a kerti grotta kápolna, a nagy tó északi partján a Celli Szűz Mária kápolna és a vízimalom is. Az egyébként hatalmas, kis utcákkal elválasztott épületegyüttes kertjeit is érdemes megnézni, amelynek jelentős része még XVIII. századi, barokk szerkezetét őrzi, és amelyben sétálva táblákkal jelzik a kultikus Szent György-sáv kereszteződési helyeit. A kertekben egyébként korábban a szerzetesek gyümölcsöt, zöldségféléket, és - állítólag a hely energiáit kihasználva - értékes gyógynövényeket termesztettek. A termények egy részét a remeteség területén található gyógyszertárban dolgozták fel.
A kamalduli remeteség megújult épületét 2015 szeptemberében adták át. 1733-ban kezdték el építeni Majkon, az első remetelak alapkövét Esterházy József tette le. A remeteségben cellaházakat, templomot és közösségi épületet alakítottak ki; a némaságot fogadó fehércsuhás szerzetesek külön-külön elmélkedtek cellaházaikban, évente csak egyszer beszélhettek egymással. A remeteség II. József 1782-es rendeletéig virágzott, amikor a rendet feloszlatták, a berendezés egy részét pedig elárverezték, állami tulajdonba vették vagy széthordták.
Majk Közép-Európában azon kevés kamalduli remeteségek egyike, amelyeknek épülete és környezete építészetileg eredeti formájában maradt fenn. A remeteséghez 17 cellaház tartozik, közülük hét apartmanházként működik, és rendszeresen fogad látogatókat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.