Az őszi városlátogatásokat bizony keresztbe tudja húzni az időjárás kiszámíthatatlansága. Egy igazán talpraesett turista azonban ilyenkor sem búslakodik a szállodában, inkább B-terv után után néz. Ezeket mutatjuk most kilenc kihagyhatatlan európai kiállítás formájában.
Az egyedülálló kiállítás nem csupán a reneszánsz egyik legnagyobb művészéről,
Sandro Boticelliről szól, hanem azokról, akiket megihletett. Műveit számtalan alkalommal reprodukálták, átértelmezték és újraalkották, de különösen a Vénusz születése című festménye vált a popkultúra részévé. Pedig senki nem gondolta, hogy a halála után kifejezetten elfeledett, majd a XIX. században újra felfedezett firenzei festő művei ilyen karriert futnak be.
Több mint 150 vázlat, fénykép és videó installáció mutatja be a mester műveit. De Boticelli saját alkotásain kívül megcsodálhatjuk többek között Degas, Warhol és Magritte interpretációját is, hogy csak a legismertebbeket említsük. A kiállítás 2016. január 24-ig látogatható.
A norvég származású Munch azt testesíti meg a modernizmus számára, amit a reneszánsznak Dürer, és a barokk kornak Rembrandt: litográfiái, rézkarcai és fametszetei a 20. századi nyomtatott grafika csúcspontját jelentik. A január Albertina tárlatán Edvard Munch közel száz legfontosabb alkotását nézhetjük meg.
Köztük A sikoly című legismertebb művét, amely egy magángyűjteményből származik, és csak erre az alkalomra bocsátják az Albertina rendelkezésére. A festmény egyébként is híres arról, hogy egy-egy változatát már többször is ellopták, de szerencsére mindig megkerült.
Bármennyire is igyekeznek feledtetni az amerikaiak, a szovjetek érdemei az űrkutatásban
elvitathatatlanok. Ők voltak az elsők, akik 1957-ben műholdat lőttek fel, négy évvel később
pedig már embert is küldtek az űrbe, Jurij Gagarin személyében. A március 13-ig nyitva tartó kiállítás pont azt prezentálja, hogyan vált az űr meghódításának álma valósággá.
A lélegzetelállító gyűjtemény először mutatja be a szovjet űrhajókat és az olyan egyéb űrkutatási eszközöket, mint például a Vosztok 6, amivel az első nő, Tyereskova szállt az égbe. Az Egyesült Államokkal folytatott űrverseny mellett a kiállítás a kozmonauták mindennapi életét és a kemény kiképzést is bemutatja, ami néhány esetben bizony életeket is követelt.
Szenvedély, elegancia és dolce vita - ez jellemezte az 50-es és 60-as évek olasz autógyártását. Olyan neves autógyárak feszegették ekkor határaikat és próbáltak egymásra licitálni, mint az Alfa Romeo, a Fiat, a Lancia, a Ferrari vagy a Maserati, majd később a Lamborghini.
A kiállítás idejére a szervezők egy komplett olasz kisvárost építenek fel a látogatóknak, keskeny utcákkal, árkádos terekkel és kávézóval együtt. Az egyik legnagyobb attrakció azonban mégiscsak az 1952-es Alfa Romeo Disco Volante lesz, amely mellett ott feszít majd 2012-es utódja is. A december 3-án nyíló kiállítás január 31-ig látogatható.
Akit azonban az autómodellek helyett a kötött pályás közlekedés hoz izgalomba, annak a szintén brüsszeli Train World-öt ajánljuk. A szeptemberben nyílt és állandó kiállításként működő attrakció Belgium egyik legöregebb és legjobb állapotban megőrzött pályaudvarát, a Schaerbeek állomást vette birtokba. Olyan kincseket gyűjtöttek itt össze, mint az ország legidősebb gőzmozdonya, a Pays de Wae, vagy a Type 12, amely 1939-ben már megdöntötte az akkori sebességi rekordot.
De kiállították például a TGV elődjének számító Trans-Europ-Express acél kocsiját, és azt a postavonatot is, amelyben a leveleket még útközben szortírozták szét egészen 1984-ig. A kiállítás egy egész napos élményt garantál a vonatok szerelmeseinek.
Amellett, hogy a modern festészet egyik kiemelkedő alakja volt, Marc Chagall gyakran tett
kiruccanásokat más művészeti ágakba is. A január 31-ig látogatható kiállítás azokat az alkotásait gyűjti össze, amelyek valamilyen módon kapcsolatba hozhatóak a zenével.
Közel háromszáz műremek, köztük festmények, rajzok, díszletek, jelmezek, eddig még soha nem látott fényképek, valamint multimédia installáció mutatja meg például a párizsi Opera mennyezetének két évig készült festményét, amelyet választott hazájának ajándékként festett a fehérorosz származású művész.
A január 24-ig nyitva tartó amszterdami kiállítás, a graffitit, mint kulturális jelenséget mutatja be. A tárlaton fotók, vázlatok, vászonra vetett alkotások és ruhák prezentálják, hogyan vált a graffiti egy egyszerű utcai falfirkából művészeti mozgalommá, és hogy harminc évvel ezelőtt egy fiatal generáció ezzel a művészettel hogyan tudta megváltoztatni a szürke utcák egyhangúságát.
Egy igazi nosztalgikus visszatekintés a sorsfordító 60-as évekre, mely egyszerre adott teret a hippikorszak csodálatos időszakának, a globalizáció születésének és a média egyre növekvő térnyerésének. A kiállítás azokat a szó szerint korszakalkotó vívmányokat vonultatja fel, amelyek a divatban, az építészetben, a grafikában és a zenében nyilvánultak meg.
Jimi Hendrix, Yves Saint Laurent és Paco Rabanne legendás ruhái mellett olyan világhírű fotósok művei gazdagítják a tárlatot, mint Richard Avedon, James Barnor vagy Malick Sidibé. A kiállítás március 13-ig látogatható.
A Ludwig Múzeumok alapját képező, Peter és Irene Ludwig által létrehozott gyűjtemény talán legismertebb és leghíresebb eleme az az anyag, amely a pop art korszakát mutatja be hatvan műtárggyal, köztük Jasper Johns, Roy Lichtenstein, Claes Oldenburg, Robert Rauschenberg, Tom Wesselmann és Andy Warhol műveivel.
Az egyébként hét különböző városban (Köln, Aachen, Koblenz, Basel, Budapest, Bécs, Peking) elhelyezett kollekciók darabjai néhány hétre ezúttal egyetlen, városról városra vándorló kiállítássá álltak össze. Az igazán különleges gyűjteményt január 3-ig lehet megnézni a múzeumban.