Megijedtek az eperárusok a Nébihtől: üresen állnak a standok

Nem az idei volt minden idők legerősebb szamóca szezonja. Bár a fóliasátorban növekedett eper viszonylag sokáig kitartott, de a szabadföldi eper termés igen gyér volt, mivel nagy része elfagyott, aztán pedig a sokáig tartó szárazság sem kedvezett az idei termésnek. Szakértők szerint a héten, vagy legkésőbb a jövő héten sajnos már véget is ér az idei friss eper szezon, ezért aki még vágyik egy jó édes, hazai szamóca adagra, az még most csapjon le rá. Na de pontosan hol is talál az ember igazi magyar epret és biztos-e egyáltalán, hogy mindegyik termelői, ami annak hirdeti magát? Éppen ezt vizsgálta nemrég a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal is. Május végén összehangolt szamóca ellenőrzést tartottak : 30 fővárosi és vidéki piacra látogattak el, ahol próbavásárlást tartottak, ellenőrizték a szükséges dokumentumokat, illetve kimentek a termelés helyére is. 

Összehangolt szamóca ellenőrzést tartottak

A Nébih folyamatosan ellenőrzi az őstermelők hitelességét, nincs ez másként az eper esetében sem. Nem ritka jelenség ugyanis, hogy az árusok magyar eperként akarják eladni azt, ami valójában külföldről érkezett hazánkba, sőt, még csábítóbb, ha portékájukat őstermelői gyümölcsként próbálják eladni. Csakhogy annak szigorú feltételei vannak, hogy egy termék őstermelőinek minősüljön. Szerettük volna megkérdezni az árusokat az idei szezonról, azonban megdöbbenésünkre szinte egyelten standnál sem volt már eper. A Nébih átfogó vizsgálatába többen is belebuktak, valószínűleg ennek is köszönhető, amiért üresek az eperárus standok.

Nem mindenki őstermelő, aki annak adja ki magát

Biztos mindenkinek megakadt már a szeme az út szélén, vagy a közlekedési csomópontoknál felállított epres standokon, ahol nagy betűkkel hirdetik: "termelői eper", sőt úgy tűnik mindenki Lajosmizséről szerzi a gyümölcsöt, mert a pultok azt is előszeretettel hirdetik, hogy portékájuk "termelői lajosmizsei eper".

Ahhoz azonban, hogy egy gyümölcsre azt mondhassuk, hogy az őstermelői, több szempontnak is eleget kell tenni. 

– olvasható a Nébih oldalán.

Ráadásul az érvényben lévő szabályozás azt is előírja, hogy az őstermelő nevében csak közeli hozzátartozója vagy alkalmazottja árulhat, valamint, hogy az árusítás helyén jól látható helyre ki kell tenni a „Saját őstermelői tevékenységből származó termék” feliratot, illetve az őstermelő FELIR tevékenységazonosítóját.

Mi van akkor, hogyha ezt mind tudjuk, keressük is, de nem találjuk?

Mi is éppen egy olyan standnál álltunk meg, ahol nagy betűkkel ki volt írva, hogy az eper termelői lajosmizsei eper. Az említett azonosítókat azonban sehol nem találtuk. Amikor az eladó hölgyet arról kérdeztük, hogy hol van a „Saját őstermelői tevékenységből származó termék” felirat vagy a FELIR azonosító, amiket ugye jól látható helyre kellene kitenni, akkor azt a választ kaptuk, hogy ő nem tudja, de a tulajdonosnál biztosan meg vannak a dokumentumok.

Ezen felül bármerre haladtunk, csak üres standokat találtunk. Valószínűleg híre ment az átfogó Nébih ellenőrzésnek, ahol voltak többen is, akiket kemény pénzbüntetéssel súlytottak, mert nem találták rendben a dokumentumokat, vagy például a megtermelhető gyümölcs mennyiségét. Ha valaki ugyanis több gyümölcsöt árul, mint amennyit a földjén meg tudna termelni, akkor az arra enged következtetni, hogy a sajátja valamilyen, adott esetben külföldről felvásárolt termékkel van vegyítve – természetesen hazaiként eladva. 

– számol be róla a Nébih sajtóközleményében.

Ha szeretnénk meggyőződni arról, hogy az eper valóban őstermelői gazdaságból származik, arra akár már ott helyben, okostelefonunk segítségével is rászűrhetünk: a NÉBIH honlapján elérhető egy őstermelői nyilvántartás, ahol rá tudunk keresni az őstermelő nevére, tevékenység azonosítójára vagy épp a FELIR azonosítójára is. 

• A Nébih kéri a lakosságot, hogy amennyiben valaki visszaélést tapasztal, a Zöld Számán (06-80/263-244), vagy e-mailben az [email protected] és a [email protected] címeken jelezheti azt.