Hová tűntek a grönlandi vikingek? Egy évszázados rejtély nyomában

A grönlandi vikingek 984-ben érkeztek a szigetre, amikor Vörös Erik (Erik Thorvaldsson) száműzetése után új földet keresett magának és követőinek. A „zöld föld” elnevezés tudatos túlzás volt részéről, mégis működött: Izlandról és Norvégiából családok százai keltek útra a nyomában. A nyugati parton két településrendszer jött létre, a kisebb Nyugati Telep a mai Nuuk-fjordnál, valamint a jóval népesebb Keleti Telep Dél-Grönland területén. Ezek a közösségek Európa legészakibb és legelszigeteltebb keresztény társadalmai lettek, amelyek több mint négyszáz éven át fennmaradtak.

• Több mint 400 évig éltek Európa legelszigeteltebb viking közösségei Grönlandon.
• A lehűlés, a kis jégkorszak és a kereskedelem összeomlása végzetesnek bizonyult.
• Máig nem tudni, elmenekültek-e vagy lassan eltűntek a sarkvidéken.

Hogyan éltek túl a fagyban a grönlandi vikingek?

Grönland vikingjeinek életmódja tudatosan kialakított rendszer volt. A mezőgazdaság, az állattartás, a vadászat és az európai kereskedelem egymástól függtek. A rövid nyár alatt kellett elegendő szénát betakarítani, hogy a hosszú tél idején életben maradjanak a marhák, juhok és kecskék. Egyetlen rossz termés vagy hosszabb tél könnyen felboríthatta az egyensúlyt.

A föld adottságai eleve korlátozottak voltak. A szarvasmarha-tartás nehezen alkalmazkodott a hideghez, ezért a vikingek fokozatosan a vadászatra támaszkodtak: rénszarvasra, fókára, később rozmárra. Bár kapcsolatba kerültek az inuitokkal, vadászati technikáikat – például a kajakhasználatot – nem vették át teljes mértékben, ami hosszú távon hátrányt jelenthetett.

Lehűlés, kis jégkorszak és elszigetelődés

A X-XIII. században – amikor a vikingek itt éltek – Grönland éghajlata viszonylag enyhe volt, ám a XIV. századtól fokozatos lehűlés kezdődött. A kis jégkorszak idején a nyarak rövidebbek és hűvösebbek lettek, a tengeri jég pedig egyre gyakrabban zárta el az Atlanti-óceán hajóútjait. A Norvégiával fenntartott kapcsolat megritkult, majd szinte teljesen megszűnt.

Ez nemcsak gazdasági, hanem társadalmi válságot is okozott. A rozmáragyar iránt Európában csökkent a kereslet, miközben Norvégia a fekete halál következményeivel küzdött. A püspök halála után már nem érkezett új egyházi vezető, a keresztelések és egyházi temetések elmaradtak, ami egy középkori keresztény közösség számára súlyos megrendülést jelentett.

Eltűnés vagy lassú feladás?

A Nyugati Telep a XIV. század közepén eltűnt, okai máig bizonytalanok: éhínség, elvándorlás vagy inuit támadás egyaránt felmerül. A Keleti Telep még évtizedekig működött, az utolsó biztos adat 1408-ból származik. Ezután a források elnémulnak.

Ma a legtöbb kutató úgy gondolja, hogy nem hirtelen összeomlás, hanem lassú feladás jelentette a viking kor végét Grönlandon. A grönlandi vikingek alkalmazkodóak voltak, de a lehűlés, a gazdasági elszigetelődés és a csökkenő kereskedelmi szerep együtt végül felőrölte a társadalmat. Lehet, hogy egy részük elhagyta a szigetet, mások pedig egyszerűen ott haltak meg. Vörös Erik fia, Leiff Eriksson pedig Amerika felé vette az útját.

A grönlandi vikingek története máig szóló tanulság: még a legkitartóbb közösségek is sebezhetővé válnak, ha az éghajlat, a gazdaság és a külvilág egyszerre fordul ellenük.

Nézd meg a videót is a vikingek eltűnéséről Grönlandról:

Ezek a cikkek is érdekelhetnek: