

Az atomerőművek működésének alapfeltétele az áramellátás. Mint minden más szektorban itt is számtalan dologra használják az elektromos áramot, de az egyik legfontosabb, hogy az atomreaktorok működéséhez szükséges hűtés működjön. Ha a hűtés nem működik, a fűtőelemek túlmelegednek, ami magolvadáshoz vezet. A történelem során már többször előfordult, hogy egy atomreaktorban magolvadás következett be, a legismertebb ilyen eset a csernobili atomerőmű tragédiája, de ha az áramellátás hiányáról értekezünk, akkor inkább Japán vizekre kell eveznünk.

Csernobilban elsősorban emberi mulasztás történt, ezért a legjobban a fukusimai atomerőműben történt balesettel szemléltethető, hogy pontosan milyen következményekkel járhat egy jelentős áramkimaradás egy atomreaktor esetében. Ami a japán atomerőműben történt az az úgynevezett „station blackout”, azaz a teljes áramkimaradás.
Normális esetben, ha a külső áramhálózatban hiba van, akkor minden atomerőműben van egy úgynevezett dízelgenerátor, amely tartalékáramforrásként képes működtetni a hűtővíz szivattyúit, így továbbra is kordában tartható a reaktorban a hőmérséklet. Azonban „station blackout”, azaz teljes áramkimaradás esetén ezek a generátorok sem működnek, így a reaktorok hőmérséklete elérheti a kritikus szintet, ami robbanáshoz vezethet. Fukusimában azért történhetett meg a tragédia, mert egy közeli földrengés után cunami öntötte el a dízelgenerátorokat, így azok működésképtelenek voltak az áramkimaradás alatt.
Ha valami oknál fogva a világban hosszabb ideig senki nem tudja biztosítani az áramot – és azáltal a generátorok hűtését –, akkor a legtöbb hagyományos atomreaktor magja idővel megolvadna, és ezáltal radioaktív anyagok kerülnének a légkörbe. Az, hogy ez pontosan mekkora világméretű katasztrófát jelent, nagyban függ attól, hogy pontosan mennyi erőműben következne be a magolvadás, valamint az időjárás és a széljárás is befolyásoló tényezők.
A modern reaktorok közül a legtöbb már rendelkezik passzív biztonsági rendszerekkel, amelyek nem használnak külső áramforrásokat, így biztonságosabbak, mint a régebbi típusok (a legtöbb orosz erőmű ilyen, akárcsak a 70-80-as években épült nyugati erőművek). Ezek sokkal veszélyesebbek ebből a szempontból. Sajnos a világ atomerőműveinek körülbelül 80 százaléka ma is régebbi típusú, így potenciális veszélyt jelentenek egy hosszú áramkimaradás esetén.
Ez is érdekelhet:



Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.