Íme a rettegett igazság: tényleg tragédia vár arra az atomerőműre, ami áram nélkül marad?

Az atomerőművek működésének alapfeltétele az áramellátás. Mint minden más szektorban itt is számtalan dologra használják az elektromos áramot, de az egyik legfontosabb, hogy az atomreaktorok működéséhez szükséges hűtés működjön. Ha a hűtés nem működik, a fűtőelemek túlmelegednek, ami magolvadáshoz vezet. A történelem során már többször előfordult, hogy egy atomreaktorban magolvadás következett be, a legismertebb ilyen eset a csernobili atomerőmű tragédiája, de ha az áramellátás hiányáról értekezünk, akkor inkább Japán vizekre kell eveznünk. 

• Ezért történt meg a fukusimai atomerőmű-tragédia és a csernobili atomreaktor felrobbanása.
• Ez történne az atomerőművekben, ha a világon elmenne az áram.
• A modern atomreaktorok már biztonságosabbak az elődeiknél. 

A fukusimai atomerőmű-tragédia is az áramellátásra vezethető vissza

Csernobilban elsősorban emberi mulasztás történt, ezért a legjobban a fukusimai atomerőműben történt balesettel szemléltethető, hogy pontosan milyen következményekkel járhat egy jelentős áramkimaradás egy atomreaktor esetében. Ami a japán atomerőműben történt az az úgynevezett „station blackout”, azaz a teljes áramkimaradás.

Normális esetben, ha a külső áramhálózatban hiba van, akkor minden atomerőműben van egy úgynevezett dízelgenerátor, amely tartalékáramforrásként képes működtetni a hűtővíz szivattyúit, így továbbra is kordában tartható a reaktorban a hőmérséklet. Azonban „station blackout”, azaz teljes áramkimaradás esetén ezek a generátorok sem működnek, így a reaktorok hőmérséklete elérheti a kritikus szintet, ami robbanáshoz vezethet. Fukusimában azért történhetett meg a tragédia, mert egy közeli földrengés után cunami öntötte el a dízelgenerátorokat, így azok működésképtelenek voltak az áramkimaradás alatt. 

Mi lenne, ha az egész világban elmenne az áram?

Ha valami oknál fogva a világban hosszabb ideig senki nem tudja biztosítani az áramot – és azáltal a generátorok hűtését –, akkor a legtöbb hagyományos atomreaktor magja idővel megolvadna, és ezáltal radioaktív anyagok kerülnének a légkörbe. Az, hogy ez pontosan mekkora világméretű katasztrófát jelent, nagyban függ attól, hogy pontosan mennyi erőműben következne be a magolvadás, valamint az időjárás és a széljárás is befolyásoló tényezők.

Ez is érdekelhet: