232 éve nyílt meg a Louvre – Íme a világ legforgalmasabb múzeumának legrejtélyesebb esetei

1793. augusztus 10-én, a forradalom kellős közepén nyitotta meg kapuit a Louvre, mint „a nemzet múzeuma”. A hajdani királyi palota azóta a kultúra, a történelem és a művészetek szentélyévé vált, ahol évente milliók csodálják meg a Mona Lisát, a Szamothrakéi Nikét vagy éppen az Egyiptomi Galéria kincseit. De vajon tudjuk-e, milyen titkok rejtőznek a patináns párizsi épület falai között? Hányan próbálták ellopni a világhírű festményeket, és mi köze Napóleonnak a gyűjteményhez?  

Királyi palotából forradalmi múzeum

A Louvre eredetileg a francia királyok egyik palotája volt. A 12. században erődítményként épült, majd a reneszánsz korban átalakították királyi rezidenciává. A 16. és 18. század között a palota kivégzések helyszínévé vált: 1591-ben négy embert lógattak fel a ma Salle des Caryatides-ként ismert, oszlopokkal határolt teremben, a francia forradalom alatt pedig itt állították fel az egyik guillotine-t. A csatározások idején a nemesi luxus szimbólumából a nép kulturális kincstárává vált. Végül 1793-ban hivatalosan is megnyílt a „Muséum central des arts” (Művészetek központi múzeuma), és mindenki – rangtól függetlenül – beléphetett.

A Mona Lisa eltűnése

A múzeum egyik legismertebb botránya 1911-ben történt, amikor a Mona Lisa eltűnt. Két éven át senki sem tudta, hová lett a Leonardo-festmény. Több mint két év után, 1913. december 12-én került elő Firenzében, amikor az ottani Uffizi képtár igazgatója, Giovanni Poggi feljelentette Vincenzo Peruggia olasz szobafestőt, a Louvre egy korábbi dolgozóját, aki megpróbálta neki eladni a lopott műtárgyat. A festményt végül az olasz állam 1914. január 4-én visszaszolgáltatta a párizsi múzeumnak, amely látogatottsága azonnal az egekbe szökött. A Mona Lisa azóta is a Louvre-ban tekinthető meg, az eltulajdonítása azonban ma már jóval komolyabb kihívás lenne. A 20. századi esetet ugyanakkor máig a korszak legnagyobb műkincslopásaként tartják számon.

Napóleon és a zsákmányolt műkincsek 

Napóleon úgy kötődik a Louvre-hoz, hogy az 1803-tól tizenegy éven át az ő - III. Napóleon francia császár - nevét viselte, miután nagy erőkkel szorgalmazta a múzeum létrejöttét. A gyűjtemény jó része Napóleon katonai hadjáratai során került Franciaországba. Igaz, lemondása után aztán ötezernél több műkincset kellett visszaküldeni a jogos tulajdonosoknak. Az „art thief-in-chief”, ahogy néhány történész a múzeumot nevezi, egész Európából zsákmányolt műalkotásokat, és bár sokat visszaadtak, egyes darabok – például a Szamothrakéi Niké – azóta is vitatott eredetűek. 

A piramis, melyet gyűlöltek

Az üvegpiramis, amely ma már a Louvre ikonikus bejárata, 1989-ben készült el Ieoh Ming Pei kínai-amerikai építész tervei alapján. Kezdetben rengeteg kritikát kapott: sokan úgy vélték, nem illik a klasszikus épülethez. Mára a modern és a klasszikus stílus összhangjának szimbóluma lett, és a párizsi táj elválaszthatatlan része.

Titkos alagutak, elzárt szobák és szellemek  

A Louvre több mint 60 ezer négyzetméteres területén nemcsak kiállítótermek vannak, hanem titkos alagutak és elzárt pincehelyiségek húzódnak alatta, valamint biztonsági rendszerek is futnak a háttérben. Többek között itt őrzik a világ egyik legbiztonságosabb műtárgy-raktárát, és működik itt egy teljes restaurátor műhely is, ahol több évszázados alkotásokat újítanak fel.

A régi épületek esetében gyakran előfordul, hogy elkezdenek kísértethistóriák keringeni azokról. Ez a Louvre kapcsán sincs másképp. Egy legenda szerint a múzeumhoz tartozó Tuileriák kertjében már többen látták a Vörös Embert, akit Medici Katalin végeztetett ki, ugyanis túl sok titkot tudott róluk. A titkok tudójának testét a kertben hagyták, ám mire visszamentek, már nem volt ott. Úgy tartják, az alak addig kísért, amíg a kert létezik. Beszámolók szerint akkor tűnik fel, amikor valami szörnyűség fog történni.   

A Louvre ma

A Louvre mára több mint 35 ezer kiállított műtárggyal rendelkezik, és évente több mint 8 millió látogatót fogad, ezzel a világ leglátogatottabb múzeuma. A gyűjtemények az őskortól egészen a 19. századig ívelnek, többek között egyiptomi, görög, római, iszlám és reneszánsz művészetet is felölelve. A pandémia alatt digitális kiállításokkal nyitott új korszakot, a világjárvány lecsengésével pedig újra élettel teltek meg a termei. 

Az alábbi videóban a középkori erődítményből művészeti múzeummá alakított Louvre nyolc évszázadon átívelő átalakulását fedezheted fel. Így vált az épület a francia történelem megtestesítőjévé:

Ezek is érdekelhetnek: