Kitálalt a hospice nővér: szívszaggató, hogy búcsúznak a haldoklók szeretteiktől

Julie McFadden hospice nővér azt tűzte ki céljául, hogy kendőzetlenül beszél a halál folyamatáról, ezzel is könnyebbé téve az elmúlás elfogadását. Közel két évtizede tartó munkája során megfigyelte, hogy négy gyakori mondat hangzik el a végső elmúlás előtt.

A kaliforniai hospice nővér arról is beszélt, az utolsó szavak általában nem úgy hangzanak el, mint azt a filmekben látjuk, ez nem egy drámai pillanat a legutolsó lélegzetvétellel, ahogy nem is egy nagy, színpadias utolsó vallomás vagy titok. 

De mi is ez a négy gyakran elhangzó mondat?

• „Köszönöm.”
• „Megbocsátok.”
• „Viszlát.”
• „Kérlek, bocsáss meg.”

– mondják leggyakrabban az életük végéhez érkezők az ápolónő szerint. 

Annak ellenére, hogy több mint 16 éve dolgozik ebben a hivatásban, Julie szerint a haldoklás egyes aspektusai máig rejtélyesek. Azt állítja, vannak esetek amelyek során a betegek mintha „megválasztották volna, mikor halnak meg” – amit nehéz tudományosan megmagyarázni. Elmondása szerint volt, hogy egy beteg ezt mondta: „Ma este meghalok”, és tényleg elhunyt, pedig semmilyen jele nem volt annak, hogy közel a halála. 

Az utolsó időszak tele van rejtélyekkel, állítja a hospice nővér

Julie arról is beszámolt, hogy sok beteg elhunyt szeretteit vagy háziállatait látja. Azt is megfigyelte, hogy ez a halál előtt körülbelül három héttel történik, miközben a páciensek még teljesen éberek és tiszta a tudatuk. Előfordul, hogy a haldoklók családtagjaikat szólítják, vagy gyermekded viselkedést mutatnak az utolsó időszakban, írja a Mirror. Hangsúlyozta azonban, hogy ezek az élmények nagy eltéréseket mutatnak: míg egyesek spirituális, különös tapasztalatokat élnek át, mások csendes nyugalomban távoznak.

Arra is kitért, hogy a haldokló betegek légzésében bekövetkező két hirtelen változás gyakran megrémiszti a hozzátartozókat. Az egyik ilyen jelenség a „Cheyne–Stokes-légzés”, amely során a beteg gyors, rendszertelen légvételsorozatokat produkál, amelyeket hosszú szünet követ. A szakértők szerint ez azért történik, mert a haldokló beteg agya már nem érzékeli megfelelően a vér szén-dioxid-szintjét, ami megzavarja a normál légzési ritmust. Bár ez aggasztónak tűnhet a hozzátartozók számára, McFadden szerint a beteg ekkor már eszméletlen, és nem szenved. A másik jelenség az úgynevezett „halálhörgés”. Ez tulajdonképpen a nyál felgyülemlése a szájüregben, és amint a levegő áthalad rajta, zörejt okoz. Bár a hang ijesztő lehet a családtagok számára, a beteg nem érez fájdalmat.