Miért keressük a másik felünket?

A karmakutatók szerint az életen végigkísérő társ nem csak a hagyományos nemi értelemben vett pár, vagyis a férj és a feleség lehet. Létezhet ugyanis más olyan személy, akiben maximálisan megbízunk, aki elfogad bennünket, akivel a hasonlóság vagy éppen egymás tulajdonságainak a ki­egészítése okán alakul ki az összhang. Az ezotéria szerint minden embernek megvan a másik fele, akit szerelemmel szeret, vagy „csak” sze­ret. (A magyar nyelv ugyanis megkülönbözteti a szerelmet és a szeretetet, más-más érzelmet fejez ki a két szó. Az angol megelégszik a love, az orosz pedig a ljubity haszná­latával). A karmaelméletek általában háromféle párkapcsolati típust különböztetnek meg.

Duálpárok

Az egyik elmélet szerint a duálpárok azonos energiaforrásból származnak, ám a születésük előtt szétválnak, és más-más testben folytatják létezésüket. A másik elmélet azt tanítja, hogy a pár két fele két teljesen különálló lélek, akik azonban annyira hasonlóak, hogy bevonzzák a másikat az energiaterükbe. A duálpároknál a felek az első pillanattól kezdve fizikailag nagyon vonzódnak egymáshoz, ennek ellenére a két lé­lek nyíltan vagy rejtetten vetélkedik egymással. Előző életeikben már sokszor voltak együtt, s nemcsak szerelmesekként, hanem egyéb (pl. szülő-gyermek, mester-tanítvány, úr-szolga) kapcsolatban is. Jellemző, hogy legalább két, vagy több év van köztük. Az első időszakban leplezik a korábbi életeik során szerzett sebeiket, mert annyira szeretnének tetszeni a másiknak.

A valódi ne­hézségek akkor kezdődnek, amikor előkerül minden, amit addig nem oldottak meg, vagy eltitkoltak egymás elől. Akkor alkalmas igazi lé­lekfejlődésre a duálpárviszony, ha őszinték tudnak lenni egymással, ha hajlandóak le­mondani a vetélkedésről – külön­ben to­vábbi sérülése­- ket szereznek és kü­lön­vál­nak. Nem csak szerelmi kapcsolatban létezik: lehet azonos ne­mű, vagy akár rokon is. Amikor valaki megtalálja a duálpárját, úgy érzi, régóta ismeri őt, pedig akkor látta először. Az első pillanattól szereti, bizalmat érez iránta, ő az, aki megérti, vagyis a másik fele. A duálpárja elől senki sem menekülhet, bárhogy is alakul a kapcsolatuk. A földi élet feladata ennek a kapcsolatnak a felvállalása, fejlesztése akkor is, ha örömöt szerez, és akkor is, ha fájnak az egymásnak okozott sebek.

Lélektárs

Az ezotériában azt az ideális párt jelenti, aki belső tulajdonságaiban velünk hasonló természetű. Ez a viszony akkor jön létre, ha a felek közeli időpontban születtek (ugyanabban az évben és hónapban, vagy egy-két hónap különbséggel). Ilyenkor az asztrológiai állások rendszerint mérsékelten harmonikus kapcsolatba kerülnek. A viszony baráti, kevés súrlódással jár. Az elején a felek érezhetnek ugyan szerelmet, de ez viszonylag gyorsan szeretetté alakul. Nem szükséges, hogy a lélektársnak ugyanaz legyen az érdeklődési köre, ugyanazt a zenét, sportot vagy ételt szeresse. Nem a külsőségekben hasonlatos hozzánk, hanem egy mélyebb szinten, a lelki dimenzió szintjén. Éppen ezért nehezebb felismerni a lehetséges lélektársat, mivel egy élet alatt több személy is lehet ilyen rokonlélek.

Ikerláng

A legritkább és a legkülönlegesebb kapcsolattípus, csodálatos találkozás. Ikerlángnak nevezzük azokat a párokat, akik a kezdetektől összetartoznak és számtalan inkarnációt (azaz előző életet) töltöttek el együtt. Kezdetben rendszerint nem is találják egymást vonzónak, az első érintéskor azonban áramütésszerű érzést élnek át, és onnantól kezdve nagyon erős lesz köztük a fizikai vonzalom. Nagyon őszinte kapcsolatról van szó: nem rejtenek el semmit, nem akarnak másnak látszani. Önmagukat adják, nem akarnak mindenáron tetszeni, de nem is hajlandók feladni, amiben hisznek. Nem a másik felüket akarják egymásban megtalálni, az a fontos, hogy elismerjék és bátorítsák egymást, miközben önmagukat is megőrzik. Az ikerlángok valaha egyek voltak, ezért olyan szoros a kötelék közöttük, hogy a lelkük folyton a másikat keresi. Gyakran olyan élethelyzetben találkoznak, ami megnehezíti a kapcsolatukat, például az egyiküknek vagy mindkettőjük­- nek házastársa, partnere, gyermeke van. Nagyobb közöttük a korkülönbség, 8-10 év, vagy ennél is több. Ennek ellenére a gondolkodásuk, az ízlésük, a szokásaik hasonlóak, nincs szükségük szavakra, anélkül is értik a másik gondolatait. Az ikerlángok tükröt tartanak egymásnak, amit nem könnyű kezelni, hiszen nem kellemes szembesülni az embernek a saját tulajdon­ságaival, hibáival. Ez a kapcsolat, éppen a tükröződés miatt az egyik legnagyobb lehetőséget biztosítja a tanulásra, a fejlő­désre.