Elváltakon is segít a mátraverebélyi csodatévő kút

Nyolcszáz éve érkeznek Mátraverebélyre a zarándokok oda, ahol Szent László királyunk pusztán lándzsája egyetlen szúrásával fakasztott vizet a sziklából. A Szent kút­hoz más csodás legenda is kapcsolódik: egy tölgyfa koronájában a Szűzanya is megjelent egy néma pásztorfiúnak. Amikor a fiú ivott a vízből, azonnal beszélni kezdett.

Ember szét nem választhatja

A Szent kút kegyhelye mellett egy ferences kolostor is található, amelynek Orosz Ló­ránt a gvárdiánja, vagyis őre. Egyrészt az itt szolgáló testvéri közösség őrzője ő, másrészt pedig őre a Szent kútnak is. Aki ellátogat a kegyhelyhez, azt zarándoknak tekintik, de helyt adnak például azoknak a gyermekre váró pároknak és elváltaknak, akik a gyógyulás útjára szeretnének lépni.

– Az egyházi házasságokat nem választja szét az egyházi bíróság, hanem azt vizsgálhatják meg, hogy a frigy egyáltalán létrejött-e – kezdte munkatársunknak Lóránt atya. – A probléma akkor kezdődik, ha a szentségi házasság polgári válással végződik, majd az érintett fél új kapcsolatba kezd. A köztudatban az él, hogy a válást az egyház elítéli és elutasítja, kirekeszti az elváltakat, de ez nem igaz. A válást ugyan elutasítja, az el­váltakat viszont nem. A lelki gyakorlat is egyfajta gyógyulás. Épp úgy, mint annak a férfinak az ese­te, aki Szécsényből látogatott ide, és miután ivott a forrásvízből, meggyógyult a köszvényéből – tette hozzá a kegyhelyigazgató.

Pálfordulás a kút vizétől

Sokan konkrét gyógyulásról számolnak be. Ezeket a csodás eseményeket akár orvosilag is tudják igazolni, vagyis volt egy diagnózisuk, ami megváltozott, miután ittak a vízből. Volt, akiknek gyökeres fordulatot vett az élete a kegyhely meglátogatása és a forrásvíz elfogyasztása után. Ezekről adnak bizonyságot a hálatáblák, amelyeket a gyógyultak, csodát átélők helyezik el a gyóntatószékek vagy közvetlenül a kút közelében. Korábban azonban más volt a szokás, a meggyógyult testrészekből készítettek miniatűr ezüstszívet, lábat, szemet, vagyis úgynevezett offertákat. Így aztán egyáltalán nem meglepő, hogy ezen a csodálatos, nagy erejű helyen tartanak lelkigyakorlatos hétvégét az elvál­taknak és azoknak, akik gyerekükkel egyedül maradtak.

– Tavaly tartottunk itt először programot az egyedülálló szülőknek, ezúttal még többen jelentkeztek, hetvenen vagyunk. Ez annak köszönhető, hogy az egyház is azt szeretné: ne érezzék magukat kirekesztve ezek az emberek. A hétvégén az a cél, hogy megerősödjön a hite azoknak, akik átélték a válást. Ez azért fontos, hogy ne forduljanak el az egyháztól. Éppen ezért is ne­vezik gyógyító lelki gyakorlatnak. Sőt maguk a résztvevők is így hívják a válás utáni életszakaszukat – tudtuk meg Madocsai Beától, az Emmánuel Közösség tagjától, aki két évtizede felelőse az egyedülálló szülők számára szervezett AVE kurzusnak. 

Összetartással gyógyulnak

A közösségükben is igazi csodák történnek, ami legtöbbször a kiszolgáltatott helyzetből, kilátástalanságból való kilábalást jelenti. Mindezt a közösség és a hit erejével. Nem elvárás ugyanakkor, hogy a résztvevők hívők legyenek, a hely szelleme így is rengeteget lendít a kétségbe­esésből vezető kiúton való elindulásban.

– Én már jártam itt évekkel ezelőtt. Most nagyon boldog vagyok, hogy visszatérhettem. Tizenegy éve dolgozom a válás utáni gyógyulásomon, és mostanra mondhatom, hogy jól vagyok. A gyógyulásunkhoz pedig hozzátartozik, hogy itt lehetünk a csodás környezetben. Van csoporttársunk, aki például ragaszkodott ahhoz, hogy több üres kannával érkezzünk és gyógyító vízzel távozzunk. Ő azt mondja, ebből a csodálatos forrásból mindenkinek részesülni kell – áradozott munkatársunknak a kétgyermekes Golovics Mónika.

Több szülő is egyaránt vallja, az elváltaknak is kell gyógyulás, meg kell tapasztalniuk Isten szeretetét, amire itt különösen nagy lehetőségük van. Az út nehéz, de társakkal és hittel minden lehetséges. 

A király és a kunok csatája

Néhány perces sétára a templomtól és a Liturgikus tértől érhetünk el a Szent László-forráshoz. A Szentkúti-patak az évezredek során több helyen is kanyonszerű völgyet vágott magának. A legenda szerint az 1090-es évek elején Szent László csapataival a moldvai kun sereg elől menekült, amikor a völgybe kényszerült. Ivóvizük nem volt. Sarkantyúba kapta Szög nevű lovát, és átugratott egy előtte tátongó szakadékon, amikor pedig leért, víz fakadt az első patkónyomból. Lándzsájával megérintette a sziklát, s az érintés helyén is víz tört elő.