Az ördög bibliája választ ad a kérdéseinkre

Ha a régi magyar nyelvet tanulmányozzuk, kettéválik a jóslás és a jövendölés. Az egykor még a kis településeken is élő jós vagy javas ember – aki általában asszony volt – tanácsokat, javaslatokat adott, mit tegyen, hogyan éljen a hozzá forduló személy azért, hogy lehetőleg elkerülje a bajt.

A jövendőmondó pedig a jövendőt mondta el, vagyis, hogy mi fog történni. Ma már ez a két fogalom összemosódik. A jóslás eszközeként régen is népszerű volt a kristálygömb, az inga, a gyertya, olvastak tenyérből, sőt még a kitépett hajszálból is, ám a legismertebbek a kártyás jóslások.

Eleinte az egyház nem nézte jó szemmel

A kártyajóslás eredete nem igazolt, csupán az biztos, hogy az első emlékek a 13. század vé­géről, a 14. század legelejéről származnak. Az évszázadok során több fajtája terjedt el a vi­lágban, ezért ma már szám­talan paklit és kártyajátékot is­merünk. A kártyajóslást sokáig tiltotta az egyház – a kártya az ördög bibliájának számított –, ám a 18. századtól megint népszerűbbé vált. Ekkor már Ma­gyarországon is a legtöbb településen és faluban volt „kártyajós”, akitől meg lehetett kérdezni egy-egy ügy várható alakulását, illetve tanácsokat adott például párkapcsolati, pénzügyi, szerelmi vagy éppen egészségügyi kérdésekben. A kártyajóslás minden fajtája kétszereplős: a kérdező tanácsot kér, a jós pedig megadja a választ.

Nem árt tudni, hogy a kártyalapok jelentése és értelmezése függ(het) az egyes kártyajósoktól. A kártyákat kirakhatja a kérdező is, és a jós is, e tekintetben nincs egységes vélemény, mivel ez függhet az alkalmazott módszertől. A legfontosabb azonban az, hogy mindkét fél a kérdésre koncentráljon, mert egy komolytalan vagy pontatlanul feltett kérdés pontatlan választ eredményezhet.

Különbség tarot és tarokk között

A tarot és a tarokk a két legnépszerűbb, jóslásra használt, ám elsősorban játékkártya – a tarot az egyik legősibb, amit manapság is alkalmaznak a jósok. Az ősi Egyiptomban spirituális beavatásoknál hasz­nálták, feltételezések sze­rint Európában egyiptomi mamelukok (középkori katonák, hivatalnokok), mór hódítók és cigány jövendőmondók terjeszthették el. Keletkezéséről megoszlanak a vélemények. Vannak, akik Atlantisz ősi tudását vélik benne felfedezni, egy másik történet szerint Mózes az egyiptomi papok által őrzött titkot a tarot képében vitte magával Izrael népének kivonulásakor Palesztinába. Ezt alátámasztani látszik az a szoros kapcsolat, amely a tarot és a kabbala, valamint a héber ábécé között létezik.

Egyes értelmezések szerint a tarot mutatja az utat a kabbala világába. A tarot egy 78 lapból álló csomag, a kártyák egyik oldalán szimbolikus képek találhatók, a másik oldaluk egyforma színű és mintázatú. A tarot-kártya két különböző rendszerű kártyacsomag kombinálása. A legismertebb nézet szerint a 22 lapból álló nagy arkánum eredetileg is jövendölésre készült, amelyet az egyes lapok témái bizonyítanak, az 56 lapos kis arkánum keletről származik. A tarokknak számos változata van, egy országon belül is több fajtát játszanak, legtöbbjét 42, 54 vagy 78 lappal. Akárcsak a tarot esetében, jóslásnál a tarokk figuráit és színeit értelmezik, magyarázzák.

Orosz tábornagy hozta Magyarországra

A kártyajáték Magyarországra feltehetően a 19. században ér­kezett. A legenda szerint a tarokkot az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején Paszkievics orosz tábornagy – az osztrák kérésre Lengyelországból Magyarországra nyomuló cári hadsereg fővezére – hozta be az országba. Erre utal a játék egyik változatának neve is: húszas-hívásos vagy Paskievics-tarokk.