Amikor a barát túl sok lesz: ez már nem friendly, hanem rettenetesen fojtó, toxikus barátság

A mérgező, fojtogató barátság első jele, amikor észrevesszük, hogy a „mindig itt vagyok neked” valójában már azt jelenti: „mindent tudni akarok rólad, mindig és azonnal”! A túlzott közelség, az állandó kapcsolattartás, a határok figyelmen kívül hagyása gyakran nem a szeretet, hanem a kontroll vagy épp a magány kifejeződése egy toxikus barátságban.

A túlzóan fojtogató, toxikus barátság ártalmas lehet

A fojtó barátság nemcsak idegesítő lehet, hanem komoly terhet róhat a mentális jóllétünkre is. Figyeljünk a figyelmeztető jelekre, tudjuk meg, mi állhat a háttérben, és hogyan lehet szeretettel, de határozottan visszaállítani az egészséges egyensúlyt.
A barátság három fontos alappillére: az önkéntesség, a kölcsönösség és a szabadság. Ám vannak esetek, amikor az egyik fél – akár tudattalanul – túlzott mértékben igényli a másik jelenlétét, visszajelzéseit, figyelmét. 
– Az ilyen típusú barát állandóan ír, hív, találkozót szervez, és megbántódik, ha nem érünk rá. Elvárja, hogy mindenről beszámoljunk, sőt, gyakran úgy viselkedik, mintha kizárólagos jogot formálna ránk. Ez a fajta kötődés egyre szorosabbra fonódik – és miközben eleinte hízelgő lehet –, idővel fojtogatóvá válhat. Fontos megértenünk: nem a szeretet túláradása, hanem a határok hiánya jelenti a gondot – kezdi dr. Makai Gábor pszichoterapeuta.

Jelek, amelyekre figyelni kell

A fojtó barátság nem egyik napról a másikra alakul ki, hanem apránként, de egyre több furcsaságra lehetünk figyelmesek, amelyek ismétlődnek és állandóvá válnak. 
– Ha bizonytalanok vagyunk, hogy vajon csak mi érezzük fojtónak a barátunk viselkedését, vagy valóban vele van a baj, akkor a következő kérdéseket tegyük fel magunknak a barátunkkal kapcsolatban – javasolja a pszichológus.
- Túl gyakran, akár naponta többször kapok üzenetet tőle, amelyek semmi fontos dolgot nem tartalmaznak, inkább „csak úgy” jelentkezik?
- Megsértődik, ha nem válaszolok azonnal, vagy nemet mondok valamire?
- Folyamatosan számonkér, hogy mit csináltam, kivel voltam, hol voltam és miért? 
- Kiborul, ha más barátaimmal vagy a családommal szeretnék lenni? 
- Igyekszik bűntudatot kelteni bennem, ha valami nem úgy történik ahogy ő szeretné? 
A legnagyobb intő jel azonban a saját érzésünk: ha kezdjük nyűgnek, kötelességnek, tehernek érezni a kapcsolatot – ott valami egészen biztos, hogy nincs rendben.

Miért alakulhat ki a túlzott kötődés?

A fojtó barátság mögött gyakran mélyebb pszichológiai minták húzódnak meg. 
– Az, aki birtoklóvá válik, túlságosan rátelepszik a másikra, sokszor nem tudatosan viselkedik így. Számára ez a kapcsolódás normális, vagy épp az egyetlen ismert módja a szeretet kimutatásának. A háttértényezők közé tartozhat az elhagyatástól való félelem, korábbi traumák, veszteségek, alacsony önértékelés, amely miatt a barát figyelem válik az önbizalom alapjává, kontrollálás iránti igény, mert ez adhat biztonságérzetet, még akkor is, ha ez a másik fél számára terhet jelent, kódolt minták a családból, ahol a túlzott közelség vagy épp a határok hiánya volt a megszokott. Ezek a viselkedési formák nem feltétlenül rosszindulatúak, de ha nem ismerjük fel őket, hosszú távon jelentősen károsíthatják a kapcsolatot, akár véget is vethet neki – figyelmeztet dr. Makai Gábor.

Állítsunk fel határokat! 

Az ilyen toxikus barátságokban az a legnehezebb, hogy alapjában véve szeretjük a másikat, hiszen azért lett szoros a kapcsolatunk, csak épp túl sok lett ez az egész. Ezért fontos, hogy úgy jelöljük ki a határainkat, hogy közben ne tiporjuk sárba a másik érzéseit és önérzetét. 
– A megoldás kulcsa a tapintatos, de határozott kommunikáció. Fogalmazzuk meg, hogyan érezzük magunkat. Ne vádoljuk és sértegessük a másikat, hanem magunkról beszéljünk. Például így: „Úgy érzem, kevés időm jut most magamra, és ez feszültséget okoz bennem”. Szabjunk egészséges határokat, mondjuk el a másiknak, hogy nagyon szeretjük őt, de nem tudunk minden nap órákat beszélgetni. Hetente egy közös kávé többet jelentene, mint a napi telefonálgatás. Ne magyarázkodjunk, hiszen egy érett baráti kapcsolatban nem kell indokokat gyártani arra, hogy ha nemet mondunk valamire. Bőven elég, ha világosan, de kedvesen közöljük a másikkal, ha nincs kedvünk valamihez. Adjunk visszajelzést. Pozitív megerősítéssel segítsük az új alapokra helyezett kapcsolatunk dinamikáját. Mondjuk el, hogy jó volt ez a beszélgetés, és nagyon megkönnyebbültünk, hogy ezt tisztáztuk – tanácsolja a pszichoterapeuta.

Ha nem változik, ne erőltessük! 

Vannak esetek, amikor a határok kijelölése sem segít. A barátunk továbbra is sértett, túlságosan nyomuló vagy passzív-agresszív marad. 
– Ilyenkor fontos átgondolni, hogy vajon megéri-e fenntartani a kapcsolatot, ha az folyamatos stresszforrássá válik. Egy egészséges barátság teret ad a fejlődésünkre, nem pedig akadályozza azt. Ha egy kapcsolat gátol, visszahúz, vagy folyamatos bűntudatot ébreszt bennünk, akkor lehet, hogy itt az ideje az elengedésnek, akár időlegesen, akár véglegesen. Ez nem önzőség, hanem önmagunk védelme, az egészséges önszeretet része – mondja a pszichológus.

Vajon hogyan ismerhetjük fel, ki az igaz barátunk? A videóból kiderül.