„Már gyerekként mondták anyukámnak, hogy nyitva van a harmadik szemem” – Dóra életében gyermekkora óta jelen van a mágia

Debreczeni Dóra életében már kisgyermekként is jelen volt a spiritualitás. Számára teljesen természetes volt, hogy lát lelkeket, árnyakat, embereket a szobájában, de kislányként ettől még rettegett. Bár szívesen mondaná, hogy ma már nem fél, ez nem teljesen igaz, hiszen ahogy ő fogalmaz: ahogy a „két szemünkkel látott világban” is van jó és rossz, ugyanúgy a láthatatlan világban is. Amióta azonban boszorkánysággal foglalkozik, már tudatosan kezeli ezeket a félelmeket, hiszen ő hatványozottabban érzi egy-egy lélek szándékát, akkor is ha ártó.

„Már gyerekként is boszorkányos könyveket olvastam”

Ahogy az az életben lenni szokott, bár Dóra is érezte, hogy mire hivatott és a spiritualitással kellene foglalkoznia, a sors másfelé sodorta. Bár már kislányként is boszorkányokról olvasott könyveket, az élet mégis úgy hozta, hogy másik irányba indult: egyetemre ment, lediplomázott és dolgozni kezdett. Az égiek azonban közbeszóltak. Szó szerint.
 

 – mesélte Dóra, miként lépett a boszorkányság útjára. Négy éve teljesen felvállalta magát és azt, hogy mire hivatott: boszorkány lett.
– Termékeim és szolgáltatásaim által a célom az, hogy segítsek az embereknek, a lelkeknek megtisztulni a negatív energiáktól, mintáktól, blokkoktól és ártalmas lényektől. Szeretnék fényt hozni, gyógyulást és utat mutatni a nehéz helyzetekben – mesélt munkájáról Dóra, aki Spiritual Midwife néven tevékenykedik, ma pedig már boszorkánytanoncai is vannak. Tudását könyv formájában is tovább szeretné adni, ez által is segíteni az embereknek.

„Különleges rituálékkal indítom a napomat”

Boszorkányként az élet egészen más. Persze Dóra nem seprűn repked és főzeteket kotyvaszt, de így is megvannak a maga kis „bosziságai”. A napját például mindig tudatosan pozitív gondolatokkal indítja, hálát ad és egy jó darabig nem nyúl a telefonja után. 
 

 – részletezte a boszorkány, akinek az is teljesen természetes, hogy bárhová is megy, mindenhol érzi az emberek energiáit.

– Tudom és látom hogyan érez, milyen a lelke, jó szándékú-e. Ez egy áldás, a mindennapjaimban hatalmas segítség. Azonban a rosszat is érzékelem egy emberen. Ha a szellemvilágban érzékelek negatív energiát, gonoszt, akkor pedig fizikai rosszullét tör rám. Minél jobban belemélyültem ebbe a világba és minél kevésbé féltem, annál több látogató jelent meg, főleg éjszaka. Ma már nem félek, ha egy ismeretlen férfit vagy nőt látok meg a nappaliban, sőt utána indulok, hogy megkérdezzem mit szeretne mondani vagy tudatni – vallott őszintén Dóra, aki nyomon követi a boszorkányünnepeket is. Ezek általában köthetők valamilyen világi ünnephez, ilyen a Litha is, ami éppen Szent Iván-éjnek, azaz a nyári napfordulónak felel meg.

„Ilyenkor mi a természet diadalát ünnepeljük”

Bár különböző hagyományokból erednek, mégis rengeteg átfedés van a Szent Iván-éj és a Litha között. 
 

– mesélt a Szent Iván-éjről Dóra, boszorkány szemmel. 

– A hagyomány szerint ezeken a napokon a lányok virágkoszorúkat tesznek a vízre és mozgásukból jósolnak. De a tűzugrás és a meztelenül fürdés is jelen van. A tündérek ekkor is nagyon aktívak. Egyes boszorkányok ezeken a napokon behívják őket otthonukba, hogy megnyerjék jóindulatukat. De ezen az éjszakán ajánlott a múlt elégetése, elengedése is. Ehhez csak egy papírra kell felírnunk azt a dolgot, amit el akarunk engedni és elégetni a papírt – mesélt a Szent Iván-éji boszorkányhagyományokról Debreczeni Dóra, aki vallja és hiszi, hogy a varázslat és a mágia mindenhol és mindenkiben ott van, csak nyitottá kell rá válnunk, hogy befogadjuk. Erre pedig kiváló alkalom Szent Iván éjszakája.