A legfrissebb adatok szerint valamivel több mint hétezer emlőrákot diagnosztizálnak évente Magyarországon, és kétezer nő hal bele a betegségbe.
A hétvégi szegedi konferencián a legfontosabb téma a személyre szabott kezelések, az új szemléletmód ismertetése - tudjuk meg prof. dr. Kahán Zsuzsannától, az SZTE Onkoterápiás Klinika tanszékvezető egyetemi tanárától.
Szeptember 11–13. között Szeged, a József Attila Tanulmányi és Információs Központ (TIK) ad otthont a VI. Szegedi Emlőrák Szimpóziumnak, az emlőrákkal foglalkozó szakemberek országos szakmai konferenciájának, melyen hagyományosan a legújabb szemléletről és kezelési lehetőségekről tárgyalnak.
A konferencia ideje alatt bárki számára látogatható interaktív lakossági fórum is lesz. Célunk, hogy a szakmával, az érdeklődőkkel megismertessük az új diagnosztikus és műtéti lehetőségeket, illetve az emlőrák kezelésében alkalmazott forradalmian új biológiai terápiákat – világít rá prof. dr. Kahán Zsuzsanna, a konferencia szervezőbizottságának elnöke. Szeptember 11-én, pénteken 16 órától az ingyenes lakossági fórumon szó lesz az örökletes génhibák szűréséről, és a helyreállító emlőműtétek hazai lehetőségeiről.
Azon túl, hogy a nők figyelnek magukra és elmennek emlőszűrésre, a magas halálozási arány hogyan csökkenthető?
Az emlőrákban megbetegedettek kezelési eredményei nagymértékben javíthatók, ha a beteg ezt a „precíz orvoslás" szellemében személyre szabottan kapja meg. Azaz a megfelelő terápia kiválasztásához figyelembe veszik a daganat típusát és genetikai hátterét, az érintett életkorát, illetve a társbetegségeket.
Általánosságban elmondható, hogy továbbra is eltávolítják műtéttel a daganatot, majd onkológiai – kemoterápiás, esetleg sugár- – kezelést kapnak a betegek. A kezelési lehetőségek kulcsa a daganat genetikai jellemzésében rejlik. Meg kell ismernünk azokat a mechanizmusokat, amelyek felelősek a daganatért, és ezek támadásával lehet azt legyőzni. Ezt molekulárisan célzott vagy biológiai terápiának nevezzük, és esetenként a kemoterápiával együtt alkalmazzuk. Jelenleg három kezelési eljárás létezik: a kemoterápia, a hormonterápia és a molekuláris célzott terápia. Ha ezeket együtt vagy egymás után a megfelelő módon alkalmazzuk, összehasonlíthatatlanul nagyobb eredményt érhetünk el, mint a néhány évvel ezelőtti kezelésekkel.
Az előrehaladott stádiumban lévő betegek is több reményt kapnak az új módszerekkel?
A daganatos, áttétes állapotot folyamatos kezeléssel kontroll alatt tarthatjuk, olyan krónikus idült betegséggé tehetjük, mint például a cukorbetegség vagy a magas vérnyomás. Hosszú éveken keresztül jó életminőséget biztosíthatunk a betegek számára.
Negyvenéves kor fölött nő az emlőrák kockázata. Melyek azok a kockázati tényezők, amelyekre oda kell figyelni?
Ha valakinek a családjában többször fordult már elő fiatalkori emlőrák, vagy eltávolítottak valamilyen kockázatot jelentő jóindulatú csomót, illetve ha hormonkezelés alatt áll, viszonylag magasnak mondható a kockázat. De enyhén emelkedik a kockázat valamennyi túlsúlyos, anyagcserezavarral küzdő nőnél is. A genetikai kockázat az összes emlőrák tíz százalékáért felel. Vérvétellel, illetve nyálkahártya-kaparékból könnyen vizsgálható, hogy hordozzák-e a hajlamosító mutáns gének valamelyikét. A vizsgálatokat csakis indokolt esetben szabad elvégeztetni, hiszen a beteg egész életét, döntéseit befolyásolja. Azoknál, akik magas kockázatot jelentő, veleszületett génhibát hordoznak, az életmód valószínűleg nem sokat módosít a betegség kialakulásában.
És az egyéb esetekben?
Az emlőrákok kilencven százalékát az életmódunkkal befolyásolhatjuk. A túlsúly és az ezzel együtt járó metabolikus szindróma (ha több kalóriát eszik valaki, mint amennyit eléget) komoly veszélyt jelenthet. A felesleges zsírszövet hozzájárul a női nemi hormonok termeléséhez, amelyek serkentik az emlő sejtjeit, hogy szaporodjanak, átalakuljanak. Természetesen emellett számos más tényező, például a dohányzás és a fogamzásgátló tabletták fogyasztása is kockázatot jelent.
