Móricz Zsigmond szerelmi élete még sokkal kalandosabb volt, mint irodalmi karrierje. Egyik neje öngyilkos lett miatta, élete utolsó éveiben egy fiatal, egyszerű lány lett a társa.
Móricz Zsigmond születésekor családjának még jól ment, apja tehetős parasztgazdaként el tudta tartani népes családját. Tízen voltak testvérek, de két gyermek egészen korán meghalt. Aztán balszerencse balszerencsét követett, és a Móricz családnak költöznie kellett. Az édesapa napszámban dolgozott, hogy a sok gyereknek legyen mit ennie, sőt felesége, a református pap lánya kérésére még Zsigáék taníttatására is futotta.
Nagy nyomorban telt tehát Móricz gyerekkora, aki Debrecenben, Sárospatakon és Kisújszálláson végezte iskoláit, érettségi után pedig a debreceni jogi karon folytatta tanulmányait, majd Pesten ugyanezen a szakon lett egyetemi hallgató. Az Újság gyerekrovatának 1903-ban lett a szerkesztője – ennek következtében kezdett meséket, dalokat gyűjteni a falvakban –, s az 1908-ban a Nyugatban megjelent Hét krajcár című elbeszélése meghozta számára az országos sikert. A szomorú csak az volt a történetben, hogy fia halála inspirálta az írót. Holics Eugéniával – vagyis Jankával, a fiatal tanítónővel – kötött házasságából a fiún kívül még három lánya született: Virág, Gyöngyi és Lili.
Móricz karrierje egyre ívelt felfelé annak ellenére, hogy a politikával mindig meggyűlt a baja, szinte minden rendszerben számkivetettnek számított. Pályája során – főleg a kezdetekkor – senki sem segítette és bátorította, csak a felesége, Janka, aki töretlenül hitt benne. Egyenrangú kapcsolatukat azonban megfertőzte Móricz Simonyi Mária színésznőhöz fűződő, új szerelme. Házasságuk huszadik évében Janka öngyilkos lett, félreállt döntésképtelen férje útjából.
„Míg én élek, addig maga nem tud szabadulni attól, hogy adósa valakinek, és azt az adósságot miattam nem törlesztheti le” — írta búcsúlevelében.
Máriát több mint egy évig ostromolta az író, mire megadta magát, a nőt Móricz lányai is elfogadták, együtt mentek nászútra, és együtt éltek a színésznő villájában. Ám házasságuk ingerszegény volt, ráadásul a színésznő nem akart fiút szülni az írónak. Tizenegy évig éltek együtt, javarészt egy kihűlt kapcsolatban.
Az író 1936-ban ismerte meg az akkor 21 esztendős Litkei Erzsébetet, a Csibe becenévre hallgató, egyszerű, mélyszegénységben élő lányt, akit megmentett az öngyilkosságtól. Később kiderült, hogy Csibének van egy Imre nevű fia, őt és magát Csibét is örökbe fogadta az idős író, akinek naplójából kiderült, hogy a nála jóval fiatalabb lány a szerelme-szeretője is volt egyben, miközben Csibe gondozta a leányfalui ház kertjét és ápolta az egyre betegebb írót.
A lány fiából mérnököt neveltek, és Csibét is elfogadta a család, mert Móricz lányai látták, hogy nem nyerészkedik apjukon, inkább szeretettel szépíti meg időskorát. A lány – akárcsak az okos Janka és a gyönyörű Mária – Móricz múzsája lett, huszonnyolc Csibe-novella született ismeretségük nyomán, amelyek tökéletes előgyakorlatok voltak az Árvácska című regényhez.
Móricz 1942-ben agyvérzés következtében halt meg, arra a hírre kapott stroke-ot, hogy lánya, Gyöngyi megajándékozta egy unokával...
Ha több kell az átlagosnál! Keresse a Borsot a Magazinokkal!
