Szervezetünk nagyon precízen összehangolt, intelligens szerkezet. Megfelelő működtetéséhez korábban elég volt a sokoldalú, kiegyensúlyozott étrend, ma azonban táplálékunk sem tartalmaz mindent, amit kellene. Éppen ezért sokan vagyonokat költenek vitaminokra.
A bőség zavara. Ha valaki úgy dönt, hogy vitaminkészítményt szed, bőséges választékot talál az üzletekben. Csakhogy felmerül a kérdés: melyiket szedjük, mennyit, érdemes-e erre költeni.
Legelőször is jó lenne tudni, miben szenved hiányt a szervezetünk. Az egyik fővárosi patikában tábla hirdet vitaminszint-mérést. Csakhogy kiderült: valójában egy biorezonanciás vizsgálatról van szó, a m i csak átvitt információkat ad a szervezet ásványianyag- és vitaminháztartásáról. A vizsgálatot kínáló cég vezetője nem akart interjút adni. A lapunknak nyilatkozó családorvos szerint kissé megtévesztő a patika ajánlata.
– Bizonyos következtetéseket a sejtek kóros rezgéseiből le lehet vonni, de pontos vitaminszinteket biztosan nem ad a módszer – mondta dr. Bense Tamás. – Fölöslegesen nem érdemes vitamint, táplálék-kiegészítőt szedni. Ha valaki változatos étrendet tart, általában nem szorul mesterséges pótlásra. Kivétel például a betegség utáni lábadozás vagy a fokozott lelki, fizikai terhelés, az időskor.
A családorvos szerint különféle tünetekből a háziorvosok meg tudják állapítani az esetleges hiányt, és tájékoztatják a pácienst arról, milyen táplálékkiegészítőre szorul. Arra a kérdésünkre, hogyan állapítható meg teljes biztonsággal a szervezet vitaminszintje, az orvos annyit mondott: a vér laboratóriumi vizsgálatával erre van lehetőség, ám az eljárás rendkívül drága, és nagyon ritkán van rá szükség.
– A betegeim többsége vasban, magnéziumban és kalciumban szenved hiányt – teszi hozzá a családorvos. – Minden egyes embernek minden áldott nap bőséges vitaminpótlásra van szüksége, télen, nyáron egyaránt – állítja ezzel szemben dr. Lenkei Gábor, aki számos könyvet írt a témáról. – Nincsenek olyan módszerek, amelyekkel korrekt módon meg lehetne mérni a testben található vitaminok mennyiségét. De nem is szükséges semmiféle mérést végezni ahhoz, hogy megtudjuk, van-e vitamin-, ásványianyag- vagy nyomelemhiányunk. Biztosak lehetünk abban, hogy van! Méghozzá olyannyira súlyos, hogy Szent-Györgyi Albert Nobel- díjas tudós szerint csoda, hogy az emberiség az ilyen éghajlat alatt egyáltalán életben maradt.
Dr. Kóczán István kardiológus és belgyógyász azonban óva int a folyamatos vitaminszedéstől.
– Csak kúraszerűen érdemes vitaminkészítményeket, táplálék- kiegészítőket szedni, semmiképpen sem folyamatosan, és csak akkor, amikor indokolt a vitaminpótlás. Sokan teljesen feleslegesen szednek táplálék-kiegészítőket, ami megterhelheti a szervezetet, és rengetegen elhíznak tőle. Én azt javaslom, akkor is beszélje meg mindenki az orvosával, mit szed be, ha a szer recept nélkül is kapható.
Hogyan őrizzük meg a növény vitamintartalmát?
* Éles késsel vágja és aprítsa a friss zöldségféléket, mert roncsolás hatására elbomlik az A- és a C-vitamin
* A saláta külső zöld leveleiben, bár durvábbak, mint a belsők, több a kalcium, a vas és az A-vitamin
* Ne engedje fel a lefagyasztott zöldfélét, az élelmiszer több vitamint ad, ha a tasakjában főzi meg
* A barna rizs táplálóbb, mint a fehér
* Az üvegben tartott tej a fény hatására veszít riboflavin, valamint A- és D-vitamin-tartalmából.
* A burgonyát süsse vagy főzze héjastul, hogy minél több vitamint megkapjon belőle Forrás: Earl Mindell: Vitamin Biblia
Hiányra utaló jelzések
* Aki még felnőttként is vágyódik a tej után, kívánja a sajtokat, talán kalciumpótlásra szorul
* A körmön lévő fehér foltok cinkhiányt jelezne
* Lassan gyógyuló sebek, törések C-vitamin-hiányra utalhatnak
