Egy étteremben szétnézve gyors információkat kap a többi emberről az, aki tudja, milyen jellemvonásokról árulkodik a különféle ételek kedvelése. Mást szeret ugyanis a főnöki hajlamokkal bíró, és mást a harmóniára vágyó. Szakembereket kérdeztünk arról, mit tudhatunk meg a kedvenc ízekből.
A különböző ételek kedvelői nagy eséllyel viselkedhetnek különbözően, hiszen mindegyik más-más ízlésvilágot feltételez. – Az összes étel sajátos történelemmel, önálló energetikával és saját jelleggel bír. Egyes kutatók szerint aki például sósra vágyik, azon túl, hogy a szervezetében valószínűleg lecsökkent a nátriumszint, illetve bizonyos ásványi anyagok, a lelke ilyenkor uralkodni vágyik, míg aki erőset, csípőset tesz az ételébe, nemcsak a savtermelését növeli, de a lelkéből hiányoznak az éles, rendkívüli élmények – mondta Erdélyi Alisza neuropszichológus.
Duli Viktória táplálkozási tanácsadó is találkozott már olyan tanulmányokkal, melyek a kedvelt ételek és a személyiség közötti összefüggésekkel foglalkoznak.
– Én sem merném kijelenteni, hogy az egyes ételek szeretete mögött ne lenne valamilyen adott pszichológiai háttér, de biztosan vannak kivételek is – mondta a szakember, aki biztos abban, hogy az ízlés kialakulásában meghatározó az is, milyen a kisbaba szoptatás alatti hozzátáplálása, vagyis hogy az anyuka mennyire sózza vagy cukrozza meg a bébiételt. Később pedig az is változtathat ezen, hogy milyen mintát lát szüleitől és társaitól a
kisgyermek.
Jó tudni, mit akarunk
– A táplálkozás ösztönös viselkedés, és természetes körülmények közt az ember pontosan tudná, hogy húst, zsírt vagy növényeket szeretne-e enni – mondta Szendi Gábor pszichológus. – A nyugati kultúra mesterséges környezetet teremt, amelyben gyermekkortól arra ösztönzik az embereket, hogy előnyben részesítsék a gyorsan felszívódó szénhidrátokat és az édességeket. A paleolit, vagyis a kőkorszaki táplálkozás visszaállítja az ember eredeti, ösztönös ízlését. Aki ezen az étrenden él, kevésbé kívánja az édességet és a gyorsan felszívódó szénhidrátokat, helyette megjelenik a zsíréhség, a hús kívánása. A paleolit étrend sok kedvező egészségügyi hatásán túl csökkenti a depresszió kockázatát, érzelmileg pozitívan hangolja át az embert, és megszűnik a nyugati ember evés utáni fáradtsága is – vallja a szakember.
Mit mutatnak az ízek?
A húsevők több alcsoportra oszlanak, hiszen egyesek a zsíros húsokra esküsznek, mások a sovány húskészítményeket szeretik, megint mások a szárnyasokat fogyasztják.
A zsíros steakeket és a saslikokat az igazi győztes típus szereti. Ők egész életükben forróvérű vadászok, akik szenvedélyesek, sőt gyakran indulatosak. Mindazonáltal nagylelkűek és szabadságszeretők – állítja Marina Kopityko orosz dietológus.
A szárnyasokat a jóindulatú, családszerető emberek részesítik előnyben, akik ragaszkodnak a hagyományokhoz, szeretik a kényelmet. Barátságos természetűek és jóindulatúak.
A kolbászok, virslik, hurkák szerelmesei közül sokan nem csupán összevissza táplálkoznak, hanem szervezetlenül dolgoznak és rendetlenül élnek. Mindezek mellett alkotó szelleműek, kíváncsiak és szabadságszeretők.
A halimádók általában nyugodtak, kiegyensúlyozott természetűek. Ráadásul rendszeretőek, érzékenyek és figyelmesek. Legtöbbször megbízható barátok és szerető házastársak. A lobbanékony emberek unalmasnak tartják a „halasokat”, pedig szoros kapcsolat esetén kitárulkozik összetett személyiségük – vallja Kopityko.
A tejtermékeket kedvelő embereket nehéz kiismerni, mert aki a tejet szereti, az érzékeny és sebezhető, igényli a kényelmet, a biztonságot és a kedvességet. Ezzel szemben a savanyú tejtermékeket, vagyis a joghurtokat, kefireket evők önállóak, tevékenyek, igyekeznek az egész életüket ellenőrzésük alatt tartani, igazi vezetők.
A zöldségfélékért és gyümölcsökért rajongók rendesek, gondosak, komolyak és megfontoltak. Többnyire komoly karriert járnak be, mert nyugodtak és megbízhatóak. Szeretnek élni és gondoskodnak az egészségükről – magyarázza az orosz szakember. – Nem szabad azonban a vegetáriánusokkal és a szélsőséges vegákkal keverni őket, akik nem azért eszik a kert terményeit, mert szeretik azokat, hanem egy kitűzött cél okán, hogy ne öljenek miattuk állatokat. Gondolkodásukat ez a filozófia határozza meg, külön csoportot alkotnak.
Az édesszájúak jellemük szerint kellemesek, közvetlenek, nyitottak, jól tanulnak és keményen dolgoznak. Mindenkinek szeretnének megfelelni, kedvébe járni, de környezetük érthetően hiánytalanul nem kedvelheti őket, ezért könnyen megbántódnak. Sokaknak ugyanis szentimentálisnak, befolyásolhatónak tűnnek, pedig csupán érzékeny lelkületűek – teszi hozzá Kopityko.
A kedvencüket gyakran váltogatók, vagyis azok, akiknek egyik nap még a zsíros húsok, másnap a halak, majd az édesség a kedvencük, még kialakulatlan személyiségűek.
