Egy szoba levegőjét három dísznövény tartja tisztán

A szobanövények nem csupán tisztítják, de oxigénnel gyarapítják, továbbá aromákkal és fitoncidokkal gazdagítják lakásunk levegőjét. Ez utóbbiak antimikrobiális szerves vegyületek, amelyek általánosságban gátolnak mindennemű, a mikroorganizmusok által okozott erjedést, rothadást.

Természetesen a szobanövényeknél is vannak divathullámok, de bizonyos „cserepesek” soha nem mennek ki a divatból. Ma egyértelműen a zöldikék a „bajnokok” a szobanövények között, mert kitűnő légtisztítók és néhány cserépnyi ilyen növény elnyeli a szobában megjelenő rákkeltő formaldehideket. Hatásos fegyverek ezenfölül a különböző baktériumokkal szemben is. Igénytelenek, igaz, sok vizet kívánnak, és gyakran kell nyesni őket, mert rohamtempóban bokrosodnak.

A második helyen a mindenki által ismert fikuszok állnak. Ennek többek között az oka, hogy széles leveleikkel kitűnően tisztítják a levegőt a mérgező anyagoktól. Éppen ezért vagy a konyhában a helyük, vagy olyan ablakban, amely forgalmas utcára néz. Nagy leveleik könnyen felfogják a port, nedvesítik a levegőt, és az oxigénkibocsátásuk is jelentős. Igaz, hogy mindehhez rendszeresen le kell törölni a leveleiket. Világos helyen szeret élni, de nem sok öntözést kíván.

A fikuszt a muskátli követi. Ezt a növényt a hálószobában érdemes tartani, mert nyugtató anyagokat termel, amelyek áldásos hatással vannak a stresszre és az álmatlanságra. Továbbá olyan biológiailag aktív anyagokat bocsát ki, amelyek különböző baktériumok elpusztítására képesek, egyebek mellett tisztítja a levegőt, sőt a legyeket is elkergeti. Sok nedvességet kíván és 12–15 fok között érzi a legjobban magát, egyéb igénye nincs e növénynek.

A babért hálószobában érdemes nevelni, mert e növény nem csupán a baktériumokat pusztítja el, de jó hatással van a szív- és érrendszeri betegségekre, továbbá jó hatást gyakorol a bél- és epegörcsökkel szenvedőkre. Fontos tulajdonsága, hogy elég hetente locsolni. Hő- és fényigénye közepes.

Viszonylag új szobanövénynek számít az aloe, amely éjjel nem csupán oxigént termel – és elnyeli a szén-dioxidot –, hanem a légtér elektromos feszültségét is semlegesíti. Arról nem is beszélve, hogy kitűnő sebgyógyító hatása van, és gyógyteát is lehet belőle főzni. Gondozása sem nehéz, mert a világos helyet szereti és csak akkor kell öntözni, ha a földje már kiszáradt.

Természetesen élnek velünk egy fedél alatt mérgező szobanövények – ilyen a leander, vagy a diffenbachia. Bálint György kertészmérnök is ismer egy sor ilyet, például a cikláment, a filodendront, vagy a krotont, de velük kapcsolatban csupán egy tanáccsal szolgált: egyszerűen nem kell őket megenni, más módon ugyanis nem tudják megmérgezni az embert. – Olyan növényt kell választani a lakásba, amelyik gyorsan növekszik és minél több széndioxidot használ fel.

Ilyenek például a páfrányok, a zöldikék, vagy a begóniák. Utóbbi levelei hatalmasra növekednek, ezért nagyon hasznosak – magyarázta Bálint gazda. – Rendkívül igénytelen a zammia, ezért tartják irodákban, ahol sokszor elfelejtik meglocsolni, gyakran huzatban áll, s általában kevés fényt kap, mégis vígan él, gyorsan fejlődik és szaporodik. Egyébként annyi növényt kell elhelyezni a lakásban, amennyi csak elfér! Kaktuszokat viszont nem érdemes tartani, mert azok lusta, azaz lassan növekedő és szaporodó növények – tette hozzá tréfásan.