Folyamatos mozgásban vannak bolygónk mágneses pólusai. Egyes hírek szerint ez a folyamat felgyorsult, s ez alapvető földtani és meteorológiai változásokat idézhet elő. A Bors szakértőket kérdezett: mire számíthatunk?
Figyelemre méltó hírt hozott napvilágra több internetes oldal. Az északi mágneses pólus Szibéria belsejébe, egyre délebbi szélességi körök felé tart, amely kihat az északi félteke jelenlegi meleg téli időjárására is. A póluseltolódást ugyanakkor mindig követi a Föld forgástengelyének eltolódása is. Amikor a mágneses pólusvándorlás délre tolódása kritikus pontot ér el, órákon belül bekövetkezik a fizikai pólusváltozás, megindítva a geológiai átrendező folyamatokat, amik radikális időjárási változásokkal is járhatnak.
Juhász Árpád geológus szerint valóban létezik mágneses eltolódás, helyesebben vándorlás. Ez a vándorlás mindig az Északi- és Déli-sark környezetében következik be – jelenleg az északi félgömbön az észak-kanadai szigetvilágban van a mágneses pólus.
– A vándorlást egy búgócsiga mozgásához lehetne hasonlítani – mondta a Borsnak a tudós. – A Föld forgástengelye sem stabil, imbolygó mozgást végez, ezt precessziónak hívják, és befolyásolja az éghajlatot, például jégkorszakok kiváltásával. A mágneses pólusvándorlásnak ilyen hatása nincs. A mágneses pólus ugyanakkor nemcsak vándorol, időnként fel is cserélődik: az északi délire, a déli északira vált. Ez a folyamat mintegy tízezer év alatt zajlik le. Közben gyengül a mágneses térerő, s a bolygónkat a Napból érkező elektromágneses sugárzás ellen védelmet nyújtó mágneses pajzs is károsodik, de a térerő tíz százaléka még ilyenkor is megmarad. Hetvenmillió évre visszamenően hetvenszer cserélődött fel a mágneses pólus, de meglehetősen rapszodikus ritmusban. Volt, hogy 2,5 millió éven át változatlan volt a mágneses tér, máskor néhány százezer évenként váltott. Nem tudjuk pontosan, mi ennek az oka, a legvalószínűbb, hogy a Föld magjának aszimmetrikus alakjában van a megoldás. Ha el is kezdődik majd egy pólusváltás, az csak tízezer év múlva fogják mérni műszereikkel az ük-ükükunokáink – állítja az ismert földtantudós.
Kíváncsiak voltunk arra, hogy e mágneses változások gyakorolnak- e, s ha igen, milyen hatást a csillagjós méréseire, számításaira?
– Az asztrológiai vizsgálatokra ennek nincs hatása, hisz e tudomány „csak” a Földön kívüli égitesteket vizsgálja, illetve azt, hogy a többi bolygó, hold, csillag és csillagkép milyen hatást gyakorolnak planétánkra, s ránk, emberekre – hangsúlyozta Demeter Mónika asztrológus.
– E változás geofizikai, meteorológiai és egészségügyi szempontból lehet jelentős. A Naprendszerhez tartozó bolygók fényszögeinek kiszámítását nem befolyásolja. Magánvéleményem ugyanakkor az, hogy a póluseltolódásról szóló hírek nem többek felesleges riogatásnál – sommázta véleményét a Bors állandó szakértője.
A 24. órában járunk
– Minden, ami körülvesz bennünket, hat ránk – véleményezte a geológiai jelenséget Bánki Noémi spiritiszta. – Azt gondolom, a 24. órában járunk, s ha közhelynek is hangzik: az emberiségnek meg kell változnia. Ma már egyre többen tudják, hogy a maja naptár 2012. december 21-én „áll meg”. Hogy ekkor mi történik, nem tudhatjuk. Ám ez is, ahogyan a póluseltolódás, úgy vélem, jel, figyelmeztetés arra, hogy merőben más gondolkodásmódot kell a magunkévá tennünk. Az egoizmust, az agressziót, a közösségért való áldozat- és felelősségvállalásnak és az együttérzésnek kellene felváltania. Az előttünk álló változások talán lehetőségek arra, hogy ebbe az irányba változzunk. Nem kizárt, hogy katasztrófa következik be, de ha így is lesz, vélhetőleg annak is az az oka, hogy felnyissa a szemünket.
