Az ember vonzódik az édes ízhez, amit a cukoripar egy csapásra korlátlanul hozzáférhetővé tett. Pedig a fehér cukor fogyasztása rendkívül káros! Ezért érthetően ováció fogad minden mesterséges édesítőszert, ami azt ígéri, hogy nem kell lemondani az édes íz élvezetéről, mert van kalóriamentes „cukor” is. De milyen hatással vannak ezek a termékek a szervezetünkre?
Panaszlista:
Az aszpartámot – mint az összes mesterséges édesítőt – véletlenül fedezték fel 1965-ben. Az FDA egészen 1983-ig hevesen ellenállt az aszpartám élelmiszer-adalékként való törzskönyvezésének, majd hirtelen – gyanús vezetőváltások után – beadta a derekát. Pedig már a korai vizsgálatokból kiderült, hogy az aszpartám idegméreg! Hét majmot etettek aszpartámmal, ebből egy meghalt, ötnek generalizált epilepsziás rohamai keletkeztek.
Pilótáknak tilos!
Nem tudni, valós-e az összefüggés, de tény, hogy a mellrákos, a prosztatarákos és az agydaganatos betegek száma ugrásszerűen megnövekedett, miután 1983-ban korlátlanul engedélyezték az aszpartám használatát az üdítőitalokban. Így például 1985-ben 10%-kal növekedett a diagnosztizált agydaganatosok száma.
Az aszpartám-vitában nyomós érvnek tűnik az amerikai légierőnél és a polgári repülésnél tett több megfigyelés is. Ezek eredményei a repülésügyi hatóságokat arra figyelmeztetette, hogy még egyetlen aszpartámos rágógumi elfogyasztása is súlyos látászavarokat vagy epilepsziás tüneteket okozhat! Ezért a pilótákat az aszpartámtartalmú ételek és italok kerülésére szólították fel.
Nem fogyaszt, hizlal!
* Az aszpartám a fitneszipar és a testsúlyára figyelő, egészségesen élni akaró emberek nagy felfedezettje. Ám túl a veszélyes mellékhatásokon – melyek esetleg csak évtizedek múltán jelentkeznek – az aszpartám paradox módon hízáshoz vezet. Fokozza ugyanis az inzulinkibocsátást, és – mint más édesítőszerek is – összezavarja az agy éhségközpontját, és így az aszpartámot fogyasztó személy a megspórolt kalóriákat később, fokozódó éhségérzete miatt bőségesen felveszi más forrásokból.
* Diétás italokat fogyasztóknál 65%-os súlynövekedési kockázatot állapítottak meg. Ezt még magyarázhatná az, hogy azok diétáznak, akik fokozott étvágyukat akarják kordában tartani a diétás termékekkel, sajnos sikertelenül. De a patkánykísérletek során is azt tapasztalták, hogy a diétás üdítővel itatott állatok többet ettek, és jobban híztak.
* A cikkünkben nem elemzett új édesítőszerrel, a szukralózzal kapcsolatban is hasonlóak az aggályok, mint az aszpartám estén… Érdemes hát elgondolkodnunk: az ember azt hitte, büntetlenül kijátszhatja a természetet. De nem lehet egyszerre dőzsölni és ugyanakkor karcsúan és egészségesen élni! Méz, aszalt gyümölcs – ezek a természet édesítőszerei.
Részlet az Ideál életmód magazinból
Az aszpartámot – mint az összes mesterséges édesítőt – véletlenül fedezték fel 1965-ben. Az FDA egészen 1983-ig hevesen ellenállt az aszpartám élelmiszer-adalékként való törzskönyvezésének, majd hirtelen – gyanús vezetőváltások után – beadta a derekát. Pedig már a korai vizsgálatokból kiderült, hogy az aszpartám idegméreg! Hét majmot etettek aszpartámmal, ebből egy meghalt, ötnek generalizált epilepsziás rohamai keletkeztek.
Pilótáknak tilos!
Nem tudni, valós-e az összefüggés, de tény, hogy a mellrákos, a prosztatarákos és az agydaganatos betegek száma ugrásszerűen megnövekedett, miután 1983-ban korlátlanul engedélyezték az aszpartám használatát az üdítőitalokban. Így például 1985-ben 10%-kal növekedett a diagnosztizált agydaganatosok száma.
Az aszpartám-vitában nyomós érvnek tűnik az amerikai légierőnél és a polgári repülésnél tett több megfigyelés is. Ezek eredményei a repülésügyi hatóságokat arra figyelmeztetette, hogy még egyetlen aszpartámos rágógumi elfogyasztása is súlyos látászavarokat vagy epilepsziás tüneteket okozhat! Ezért a pilótákat az aszpartámtartalmú ételek és italok kerülésére szólították fel.
Nem fogyaszt, hizlal!
* Az aszpartám a fitneszipar és a testsúlyára figyelő, egészségesen élni akaró emberek nagy felfedezettje. Ám túl a veszélyes mellékhatásokon – melyek esetleg csak évtizedek múltán jelentkeznek – az aszpartám paradox módon hízáshoz vezet. Fokozza ugyanis az inzulinkibocsátást, és – mint más édesítőszerek is – összezavarja az agy éhségközpontját, és így az aszpartámot fogyasztó személy a megspórolt kalóriákat később, fokozódó éhségérzete miatt bőségesen felveszi más forrásokból.
* Diétás italokat fogyasztóknál 65%-os súlynövekedési kockázatot állapítottak meg. Ezt még magyarázhatná az, hogy azok diétáznak, akik fokozott étvágyukat akarják kordában tartani a diétás termékekkel, sajnos sikertelenül. De a patkánykísérletek során is azt tapasztalták, hogy a diétás üdítővel itatott állatok többet ettek, és jobban híztak.
* A cikkünkben nem elemzett új édesítőszerrel, a szukralózzal kapcsolatban is hasonlóak az aggályok, mint az aszpartám estén… Érdemes hát elgondolkodnunk: az ember azt hitte, büntetlenül kijátszhatja a természetet. De nem lehet egyszerre dőzsölni és ugyanakkor karcsúan és egészségesen élni! Méz, aszalt gyümölcs – ezek a természet édesítőszerei.
Részlet az Ideál életmód magazinból
Rezeg a léc az aceszulfám alatt
Az aszpartám-sztori
Szendi Gábor
Még egy kis fűszer jöhet? Iratkozzon fel a Bors-hírlevélre!
Sztár, közélet, életmód... a legjobb cikkeink első kézből!
Feliratkozom 
