Reszkess, emberiség, meg vannak számlálva a napjaid! – A Bugonia figyelmeztet és szórakoztat

Az utóbbi évek egyik legjobb filmes párosa, Yorgos Lanthimos és Emma Stone ismét szétszaggatják a mozivásznat és az elménket. A Bugonia november elején kerül a mozikba, aki pedig jegyet vált, annak garantálhatjuk, hogy a két óra hosszú játékidő alatt nem egy alkalommal fordul meg vele az egész világ.  

Bugonia: Emma Stone dönt az emberiség sorsáról 

A film kezdete még semmit nem sejtet abból az őrületből, amibe a cselekmény torkollik. Lanthimos lassan, de érzékelhető ritmusban építi fel a történetet, és amikor már azt hinnénk, hogy értjük mi történik és számítunk a már megszokott végkifejletekre, A Homár rendezője megint csavar egyet a szálakon. 

Az első képsorokban megismerjük a főszereplőinket. Teddy, akit Jesse Plemons alakít, egy Georgia állambeli kisváros szélén éli hétközapjait kissé lassú felfogású unokatestvérével, Donnal (Aidan Delbis). Percről perce egyre többet tudunk meg Teddy világnézeteiről, melyeket módszeresen csepegtet Don elméjébe. Zseniális, ahogy Lanthimos a lehető legpontosabban párhuzamba állítja a két férfi és a gazdag cégvezető Michelle (Emma Stone) napi rutinját. 

A jelenetek, bár két egymástól teljesen különböző valóságban játszódnak, mégis rímelnek egymásra. Rövid idő alatt ki is alakul a nézőben az alapfeltevés a történet főszereplőiről. Egyértelműen megállapítjuk, hogy Teddy és Don a szó legklasszikusabb értelmében összeesküvés-elmélet hívők, némi mentális defektussal megspékelve. Az Emma Stone által alakított Michelle pedig a sztereotipikus karrierista nő, aki könyörtelen, de sikerét pont ennek köszönheti. Emiatt szinte a szemünk sem rebben, amikor Teddy és Don módszeresen kitervelik, hogy elrabolják a nőt, akiről állítják, hogy valójában földönkívüli. 

Még azon sem lepődünk meg, hogy a fogvatartott Michelle-től azt várják, hogy fedje fel valódi identitását és vezesse őket a földönkívüli uralkodója elé. Száma sincs azoknak a filmeknek, sőt valós eseményeknek, amikor hasonló forgatókönyv szerint zajlottak az események. De a Bugonia nem is lenne igazi Yorgos Lanthimos film, ha a történet ennyiben maradna. Nem is marad ennyiben, de nem akarjuk előre lelőni az észveszejtő csavarokat.  

Reszkess, emberiség, véges az időd! 

Az eszement történet alatt valójában rendkívül fontos mondanivaló rejlik. Lehetséges, hogy első blikkre Teddy elméleteire csak legyintünk, hiszen az internet korában minden sarkon bele tudunk botlani hasonló összeesküvés-elméletekbe. A nagy agrár- és gyógyszervállalatok mérgezik az emberiséget, a bolygót, belenyúlnak az élelmiszerellátásba és kontroll alatt tartanak mindannyiunkat, ráadásul ezen vállalatok élén nem is igazi emberek állnak. Azonban a film végére mélyen belül mégis egy kicsit elszégyelljük magunkat. 

A Bugonia egy igazi groteszk szatíra arról a jelenségről, amit nem lehet elégszer hangsúlyozni, mégpedig, hogy az emberi faj kizsákmányolta a bolygót, amin él, az erőforrások fogynak, fajok tűnnek el nyomtalanul a Föld színéről, és úgy tűnik, még mindig nem tudunk leállni. Yorgos Lathimos a maga módján, de mégis erélyesen figyelmeztet minket: Hahó emberek, ébredjetek fel, mert rövidesen nem marad körülöttetek semmi! 

Ez a film egyszerre tanít, figyelmeztet és szórakoztat. Jesse Plemons hiba nélkül hozza a megszállottat, az pedig kimondottan rémisztő hatást kelt, hogy Lanthimos-szal karöltve képesek elérni, hogy időnként még együtt is tudjunk érezni vele. A görög rendező patikamérlegen kimért mennyiségben csepegteti azokat az apró információkat, amik alapján egy kicsit jobban megismerjük Teddy múltját és motivációit, amik a jelen eseményeihez vezettek. 

A Don szerepét játszó Aidan Delbis első filmje a Bugonia. Delbis autizmussal él, a The Miracle Project program segítségével tudta kamatoztatni tehetségét különböző előadóművészeti projektekben. A The Miracle Project azért jött létre, hogy lehetőséget biztosítson olyan tehetséges művészeknek, akik Delbis-hez hasonlóan valamilyen neurodiverzitással élnek, de mindenük az alkotás és az előadóművészet. Külön le a kalappal Lanthimos előtt, hogy kellő nyitottsággal és érzékenységgel fordult a neurodivergens színészek felé, hiszen valljuk be, egy a filmszakmában erősen alulreprezentált csoportról van szó. Aidan Delbis sikeres debütálása után reméljük, hogy más alkotók is mernek nyitottak lenni a közös munkára. 

Emma Stone alakításáról is érdemes néhány szót ejteni. A színésznő korábban is előszeretettel dolgozott együtt Yorgos Lanthimos-szal, a 2023-as Szegény párák egy Oscar-díjat is hozott neki. Stone hozza a megszokott szintet, valójában sem meglepetést, sem csalódást nem okoz a játéka, de mindenképpen megállapíthatjuk, hogy a színésző karrierje csúcsán lépked éppen. Rendkívüli elkötelezettségét mutatja, hogy a film kedvéért még teljes hajkoronájától is képes volt megválni. A premiereken parókát viselt, mert titokban akarták tartani a kopaszságát, hogy a filmben a kellő sokkhatást váltsa ki a nézőkből. A Bugonia a Velencei Filmfesztiválon 10 perces álló ovációt kapott, a kritikusok azóta is rendre az egekbe magasztalják, úgyhogy nem lennénk meglepve, ha Emma Stone készülhetne a következő Oscar köszönőbeszédére, ismét Yorgos Lanthimos jóvoltából.