Foci helyett sznúkerben lett ász ifjabb Dunai Ede

A hetvenet nyáron betöltő focista, Dunai Ede 1972-ben olimpiai ezüstérmet szerzett Münchenben, míg a szintén Ede névre keresztelt fia, Közép- és Kelet-Európa sznúkerbajnoka.

– Eleinte én is futballoztam, az Újpest tartalék-együttesében szerepeltem mások mellett Véber Gyurival. Egy idő után azonban rájöttem, a zöld gyepen behatároltak az érvényesülési lehetőségeim. Mivel a 90-es évek elején sorra nyíltak a biliárdtermek, két fociedzés között sznúkereztem  – meséli az ifjabbik Dunai. 

Hamar kiderült, kiemelkedőt nyújt az asztalnál. Már 23 évesen, –1993-ban – magyar bajnokká avatták, később egyéniben további négy, csapatban pedig öt aranyérmet szerzett, ráadásként öt Mesterek Tornáját is nyert.

– Egyidőben Budapesten élt – talán még ma is a fővárosban lakik, de már nem tartom vele a kapcsolatot – a 2002-es angol világbajnok, Peter Ebdon, akivel összejártunk. Egyszer egy versenyen meg is szorongattam, mi több, egy frame-ben le is győztem őt – mondta Dunai. 

Az újpesti focistákról kiváló könyvek sorozatát író Ede jelenleg egy informatikai cégnél dolgozik, Újpesten pedig biliárdklubot bérel, ott oktatja tíz tanítványát.

– Egyikőjük, a 16 éves Horváth Attila szép jövő elé néz, ma már engem is simán legyőz. Kitartó, vállalja a napi hat óra gyakorlást, és jelenleg ő a magyar ranglistavezető – teszi hozzá.

Habár 48 esztendősen talán még nem lenne késő, hogy Ede is újra a csúcsra verekedje magát, szerinte a korábbi remek formáját már nem tudná megismételni.

– Nyertem négy magyar bajnokságot, így az, hogy esetleg megszerezhetem az ötödiket, számomra már nem jelent motivációt. Ma már tudom, azért nem vittem többre, mert túl későn ismerkedtem meg a sznúkerrel. Erre az ideális időpont a hatéves kor.

Titkon reménykedik, hogy fia, a tizenhat éves Roland sokra viszi majd a futballpályán, és megismétli a válogatott fedezetként elismert nagyapja bravúrjait.

– Roland magasra nyúlt, 196 centis, bár nem az újpestieknél véd, hanem a Hegyvidék FC-ben, de állítom, hogy remek kapus válik belőle. Őt nem érdekelte különösebben a sznúker, én pedig nem erőltettem rá. 

És, hogy négyéves kislánya, Anna követheti-e a sportágában?

– Az maga lenne a csoda, nőkből ritkán válik eredményes sznúkerversenyző. De higgye el, engem azzal is elbűvöl, hogy ügyes néptáncos.