A mérhető sportágak világversenyeit figyelve régóta foglalkoztatja a szurkolókat a kérdés: hol lehet az emberi teljesítőképesség határa?
Mark Denny, a Stanford Egyetem professzora szerint az atlétika legnépszerűbb számában, a férfi százméteres síkfutásban 9.48 másodperc lehet ez a plafon.
100 m futás
1896: 11.8 (Thomas Burke)
1936: 10.2 (Jesse Owens)
1988: 9.92 (Carl Lewis)
2009: 9.58 (Usain Bolt)
100 m gyorsúszás
1896: 1:22.2 (Hajós Alfréd)
1922: 58.06 (Johnny Weismüller)
1976: 49.99 (Jim Montgomery)
2009: 46.91 (César Cielo)
– Elképzelhetőnek tartom, hogy még a mi életünkben sikerül 9.5 alá kerülni ezen a távon, de abban korántsem vagyok biztos, hogy ez a jamaicai Usain Boltnak fog sikerülni. Nagyon sok világcsúcsra gondoltunk korábban, hogy nem tudják majd felülmúlni, kiváló példa erre a rúdugró Szergej Bubka 1993-as, 615 centis fedett pályás teljesítménye, aztán másfél éve Renaud Lavillenie-nek mégis összejött a 616, sőt azóta többször született olyan ugrás, ami megközelítette a régi rekordot – mondta Gyulai Márton, a Magyar Atlétikai Szövetség főtitkára.
Úszásban ugyancsak amerikai prognózis, hogy száz méter gyorson 2024-re 45 másodperc alá kerül majd a rekord.
– Nem is olyan elrugaszkodott ez az előrejelzés. Persze hozzá kell tenni, hogy a versenykörülmények is rengeteget fejlődtek: mélyebbek a medencék, tíz úszósávot alakítottak ki, hullámelnyelő sávelválasztókat alkalmaznak, de az új dresszek és a sapkák is segítik a jobb időeredményeket. Persze az edzésmódszerek is fejlődhetnek még, de ott már kisebb a mozgástér – mondta Sós Csaba, a TF tanszékvezetője.