Fiola a kínzó fájdalmat is legyőzte - Hősök! 4. rész

Szép csendben kisajátította a jobb bekk posztját a nemzeti együttesben a Szekszárdon született, Pakson befutott, ma már a Puskás FC-t erősítő Fiola.

A két pótselejtezőn annak ellenére sem mondott le róla Bernd Storck szövetségi kapitány, hogy a 25 éves focista sérült volt. Tulajdonképpen fél lábbal játszotta végig a párharcot. Így kiemelkedő teljesítményre már nem futotta tőle, de hogy végig hiba nélkül játszott, az önmagában erőn felüli teljesítmény.

– A kinti mérkőzés 30. percében éreztem, hogy baj van. A félidőben ideiglenesen rendbe tették a combom, mégis végig nagyon fájt. De nem adhattam fel – mondta a Borsnak Attila.

– Amikor hazatértünk, megvizsgáltak, s kiderült, be van szakadva a combizmom. Azt mondták, nem biztos, hogy játszhatok a visszavágón. Én azonban, amióta az eszemet tudom, arra készülök, hogy kijutok a válogatottal egy világversenyre. Szóltam a stábnak, hogy vállalom a játékot. Fájdalomcsillapítókat szedtem be, elkötötték a combomat, de így is kínzó fájdalmaim voltak. Úgy tettem túl magam ezen, hogy csak a végső siker és az Eb-szereplés járt a fejemben – újságolta a védő.

Attila tudta, hogy a játékkal az egész idényét kockára teszi, de nem számított ez sem: vállalta a négy-öt hetes kényszerpihenőt.

– Az anyukám, az apukám, a testvérem és egy nagyjából 25 fős baráti társaság jött ki az Üllői útra. A lefújást követő­en kimentem hozzájuk, és minden ruhámat lerángatták rólam.

Csak a mezét nem adta, azt ugyanis korábban odaígérte egyik jó barátjának. Hogy miért nem a szerelmének? Mert nemrég ért véget hároméves kapcsolata. De így legalább a közeljövőre, a jövő nyárra koncentrálhat.

– Tízéves voltam, amikor otthon néztem a 2000-es Eb-t. Akkoriban nagy holland fa­natikus voltam. Arról álmo­doztam, egyszer én is részt veszek egy ilyen tornán. Ez most megvalósul, és a sors furcsa fintora, hogy most én leszek ott az Eb-n – a hollandok helyett.