Az atlétikai vb előtti doppingkavalkádban volt válogatott versenyzőnk mesélt. Állítja: mindenki doppingol, az a kérdés, ki ússza meg.
Folytatódik a háború. A Nemzetközi Atlétikai Szövetség (IAAF) ellen az a friss vád, hogy a 2005-ös és 2007-es vb-n levett vizsgálatok eredményét nem engedte közzétenni. Persze jött a cáfolat, de mivel képtelenség a tisztánlátás, egy neve mellőzését kérő korábbi válogatott atlétánkat kértük arra, áruljon el titkokat. Megtette:
- Mindenki doppingol. Csak az a kérdés – s ez Pekingre is igaz –, hogy ki bukik meg.
- A bukás is manikűrözhető, a kontrollőrök 100, 200, 500 ezer dollár (28,5, 56,8, 142 millió Ft) fejében korrumpálhatók, amint azt tavaly decemberben a kokszoló orosz futónő, Julija Ruszanova is nyilatkozta.
- Az IAAF doppingellenes tevékenységét irányító francia igazgató, Gabriel Dollé tavaly decemberben leköszönt tisztéről, miután a szövetség etikai bizottsága arról kérdezte: igaz-e, hogy az orosz maratonfutó, Lilija Sobuhova saját mintája manipulálásért 450 ezer eurót (141,8 millió Ft) fizetett?
- Olykor hozzá nem értés és sok egyéb szabálytalanság miatt a 2004-es és 2008-as, görög és kínai olimpiai doppinglabor akkreditációját a viadalok zárultával rögvest visszavonták.
- Csak Németország nyugodt, mert fényévekkel jár a kokszkészítmények előállítása dolgában a többi ország előtt.
- Az atlétikai vb-éremlistán 138 arannyal éllovas USA védett. Erre utal, hogy a 2004-es olimpián rajtolt kerékpározója, Floyd Landis vérmintáját a görögök „véletlenül” túlfagyasztották, igaz, Landis két év múlva egy másik vizsgálat során megbukott. Az amerikaiak kijelentették, ha 2004-ben Athénban egyetlen versenyzőjük lebukik, kivonulnak az olimpiáról. Maradtak. Senki sem bukott meg.
- A magyar atléták mindig osztrák és horvát ellenőröket kapnak, a magyar MACS-csoporttól viszont mindenki tart, ugyanis tagjai megvesztegethetetlenek.
