Továbbra is jóval többet költenek az NB I-es klubok, mint amennyi bevételre szert tesznek – állítja Muszbek Mihály sportközgazdász, aki szerint túl nagy az állami befolyás.
A hagyományoknak megfelelően a magyar futballvállalatok 2014-es mérlegeiből is levonta a következtetéseket Muszbek Mihály sportközgazdász, aki számos kritikát fogalmazott meg a rendszer működését illetően. Ezek egyike a közpénzek magas aránya.
– Azzal nincs gond, hogy a fejlesztési szakaszban, átmenetileg állami, önkormányzati forrás, azaz közpénz áramlik be. A probléma, hogy ez nem normatív alapon osztódik el, így az nem versenysemleges, és jelentősen felülírja a normális piaci sportgazdasági folyamatokat – magyarázta Muszbek. – A klubok tavaly is közel négymilliárd forinttal többet költöttek, mint amennyi a bevételeikből futotta volna, mindezt úgy, hogy a gazdagsági eredményeiket 1,679 milliárd forint TAO-, 0,3 milliárd MLSZ-támogatás és 1,721 milliárd egyedi, nem piaci bevétel javította fel.
Az élvonalbeli klubok 2014-es éve
Az összes bevétel: 16,5 milliárd Ft (ebből üzleti bevétel 9,8 milliárd Ft, a többi közpénz, vagy a tulajdonosok hozzájárulása)
Az összes kiadás: 20,4 milliárd Ft
A sportközgazdász szerint átláthatatlan és magyarázhatatlan, hogy az állam hol és milyen méretű stadiont épít. Az új létesítmények ellenére az átlagnézőszám csökkent, a piaci szempontból legfontosabb célcsoport, a 18 és 49 év közötti korosztály körében visszaesett a fociközvetítések nézettsége.
– Az MLSZ rózsaszín jövőképe hamis,a válogatott eredményeiben Dárdai Pál személyiségéé a legfőbb szerep.
Érdekességek
- 1976-os tízezres átlagnézőszám mára a 1/4-ére, 2500 főre csökkent
- a szurkolói kártya bevezetését követően 7%-ot esett a nézőszám
- a tévében még mindig 31,5 millióan követték az NB I-et, ám ez nagyon gyengén kihasznált reklámszempontból
- az éves kiadások 60%-át (14,4 milliárd Ft) a munkabér teszi ki
- az összes jegybevétel 50%-át az FTC, a DVSC és a Puskás Akadémia páholy jegyértékesítése adja
