Ahogy első kormányzása idején, Orbán Viktor miniszterelnök most is bedobta a budapesti olimpia ötletét. Láss csodát: a Magyar Olimpiai Bizottságnak és a Budapesti Olimpiai Mozgalom (BOM) első emberének is tetszik az ötlet. Utóbbit, Szalay-Berzeviczy Attilát faggattuk.
Néhány éve azt mondta: előfeltétel, hogy a rendezést megelőző kilenc-tíz évben stabil négy-öt százalékos gazdasági növekedés legyen. Van erre reális esély?
Nézze, 3,9 százalékkal nőtt a magyar GDP az idei második negyedévben. Ha képesek leszünk ezt hosszú távon is fenntartani, és sikerül fokozni a külföldi befektetői kedvet, akkor az EU-ból a következő hat évben lehívható 9000 milliárd forinttal már megalapozott lehet egy olimpiai pályázat – magyarázza a nagy tekintélyű közgazdász, Szalay-Berzeviczy Attila, a BOM alapítója.
Három és fél esztendeje a sportért felelős államtitkárság még azt válaszolta a Bors kérdésére „…az elkövetkező húsz évben nincs realitása annak, hogy hazánk eséllyel tudjon pályázni az olimpia megrendezésére.” Rosszul látták a helyzetet akkor, vagy „mi” látjuk most rosszul?
A budapesti olimpia ügye 2002 óta van terítéken, s bár korábban is sok fontos lépés történt, 2010 után a kormány beindított egy nagyszabású stadionfejlesztési programot. Lezárásával az országban lesz tizenkét új futballstadion, köztük a 68 ezer fős Puskás Aréna, amellyel megpályáztuk a 2020-es labdarúgó Eb néhány mérkőzését. Ezzel párhuzamosan megindult a versenysport fejlesztése is, az új társaságiadókedvezmény-rendszernek köszönhetően nagyon jelentős anyagi támogatásban részesülnek az olimpiai sportágak. Ráadásul folyamatban van egy olimpiai úszókomplexum megépítése is, miután Budapest rendezheti a 2021-es úszó vb-t. Mindezek fényében reális a 2024-es olimpia megcélzása, de a fenntartható gazdasági növekedésre, több külföldi beruházásra és a magánszektor nagyobb szerepvállalásra is szükség van.
A minap azt nyilatkozta, ha nem 2024-ben, négy évvel később jó az esélyünk a rendezésre. De ez nyilván csak akkor igaz, ha a 2016-os riói és a 2020-as tokiói olimpia után nem európai város kapja meg a rendezést. Ha igen, s nem Budapest, akkor úgy 2040-ig kitolódik a reális esély.
Az olimpiai pályázat nagyszabású munka, amely jelentős előkészületet és nemzetközi lobbizást igényel, ezért inkább a 2028-as rendezést látom valóban realitásnak, mert arról csak 2021-ben döntenek. De a felkészülést érdemes megkezdeni egy 2024-es kandidálással. A lényeg, hogy előbb el kell kezdeni felkészülni a pályázatra, aztán be kell adni a jelentkezést, utána van csak értelme azon gondolkodni, hogy mikor jön sorra újra Európa.
Mit gondol: véletlen, hogy kampányidőszakban került elő újból a rendezés ötlete?
Nem látom, hogy ez a téma bármilyen módon befolyásolná a kormánypárt választási esélyeit. Viszont az idő sürget, hiszen nyakunkon a 2024-es pályázat jövő szeptemberi határideje.
Nem kellene népszavazást tartani arról, hogy a budapestiek egyáltalán akarják-e az olimpiát? A Bors nem reprezentatív szavazásán 85:15 arányban a „nem” győzött.
A mi nagy mintás, országos közvélemény-kutatásaink ellenkező eredményt mutattak. De mindegy is. Én nem tartanék erről népszavazást, ugyanis annyira átpolitizált és bonyolult a kérdés, hogy megfontolt eredmény soha nem születhetne. A pályázatról szerintem a kormánynak és a főváros vezetésének kell döntenie.
Mennyibe kerül egy bukott pályázat? A rendezésre tudtommal 5500 milliárdot szánnak, de az utóbbi időben egyetlen házigazda sem tudta tartani a költségkeretet.
Egy komolyabb pályázat egy-kétmilliárd forintból kijön. A rendezés költségvetése pedig annyira tartható, amennyire jól megtervezi és betartja az adott város vezetése. Ha elragad minket a nagyzási hóbort, vagy lelassulunk, mint a görögök, hogy aztán mindent az utolsó nap végezzünk el, akkor elszaladnak a költségek. De minden rajtunk múlik.
Egy helyszín kijelölésében mindig szerepet játszanak sportszempontokon túl a gazdasági megfontolások, márpedig Magyarország nagyon pici piac. Ráadásul az Orbán-kormány a nemzetközi politikában igazi mostohagyerek szerepbe navigálta magát...
Budapest fekvésétől és szépségétől Magyarország olimpiai sikerein át a régió gazdasági erejéig sok érvet lehet felsorakoztatni, ráadásul már nem pusztán makettekkel pályázna a magyar főváros. Nincs még egy ország, amelyik ilyen jelentős sportinfrastruktúra-fejlesztési programot indított volna el úgy, hogy előtte ne nyerte volna el az olimpia, a foci-vb vagy az Eb rendezési jogát. Mi előre dolgoztunk. Az viszont tény, hogy a következő években muszáj lesz ugyanezzel a vehemenciával az ország imázsán is dolgozni, mert szereztünk egy-két csúnya sérülést a „szabadságharcban”.
Körbejárják a világot a képek különböző olimpiát rendezett városok lepusztult létesítményeiről. Mi meg tudnánk oldani az utóhasznosítást?
Én csak Szarajevóról és Athénról láttam ilyen képeket. Az egyiket egy háború tette tönkre, a másikat pedig a világválság, illetve saját elhibázott gazdaságpolitikájuk. Azt javaslom, fókuszáljunk inkább Barcelona és London példájára, ott remekül kezelték ezt a problémát. Mindig a jó megoldásokat érdemes másolni.
Tarlós ellenvéleménye
Budapest főpolgármestere, Tarlós István meglepő módon szembefordult a jobboldali kánonnal, s erős kétségeit fejezte ki a budapesti olimpia realitásával kapcsolatban. – Tarlós szerepe most az olimpiaszkeptikus szavazók begyűjtése. Senki nem gondolhatja komolyan, hogy ebben az ügyben lehet olyan, aki a kormánypártban szembemehet az árral, ha egyszer a főnök eldöntötte, hogy megpályázzuk a rendezést – lebbentette fel a fátylat a hatalmi játszmákról egy bennfentes a Borsnak.
