Nem egy élsportoló veszíti el a talajt a lába alól, miután visszavonul. Idehaza is ismerhetünk több példát, külföldön Ian Thorpe kálváriája ad témát a világsajtónak évek óta.
1998: Ian Thorpe 15 évesen és 3 hónaposan 400 gyorson világbajnoki címet nyert, ezzel ő lett minden idők legfiatalabb férfi egyéni vb-győztese úszásban.
2000: az ausztrál úszó a hazai rendezésű olimpián három arany- és két ezüstérmet tehetett zsebre, amivel ő lett az olimpia legeredményesebb versenyzője, a záróünnepsé-gen Torpedó vitte az ausztrál zászlót.
2001: Thorpe a vb-n hat aranyérmet nyert, ezzel Ausztrália a világbajnokság legeredményesebb nemzete lett.
2002: először írt az ausztrál sajtó arról, hogy az úszó a saját neméhez vonzódik.
2004: a 2003-as három vb-aranya után az olimpián két számban győzött, itt már egyértelműen az amerikai szuperúszó, Michael Phelps árnyékába került.
2006: visszavonult, visszatért, visszavonult – ekkor már látszott, hogy valami nincs rendben körülötte.
2012: újra vissza akart térni az olimpiára, de esélye sem volt felvenni a ritmust a fiatalokkal, versenyzés helyett a BBC szakkommentátora lett a londoni játékokon. Ebben az évben jelent meg életrajzi könyve, amelyben kendőzetlenül vall múltjáról: arról, hogy visszavonulásait súlyos alkoholgondok kísérték, hogy öngyilkossággal is próbálkozott, és határozottan kijelentette, hogy ugyan „több pályán is játszott”, mégsem meleg.
2013: apja elárulta, hogy fiát több alkalommal is depresszióval kezelték.
2013-ban egyre rosszabb hírek érkeztek felőle
2014: idén februárban szülei pananiai háza elől vitték kórházba, ahol antidepresszánsokkal és fájdalomcsillapítókkal begyógyszerezte magát. A Bankstown kórházban gyógykezelték, ügynöke, James Erskine beismerte, hogy védence depresszióval küzd.
2014: Az utóbbi hónapokban több alkalommal is megműtötték – állítólag még januárban elesett –, az egyik operáció során fertőződött el a sebe, a karját ugyan megmentették, de vélhetően soha többé nem fog tudni versenyszerűen úszni – bár ennek nem csak a karja az akadálya…
