Tóth Krisztina és Zwickl Dániel Németországban nemcsak pingpongosként, hanem vezetőként is karriert futott be, miközben idehaza szenved a sportág, a szövetségben áll a bál.
Hogyan lett az Ochsenhausen sportmenedzsere? – kérdeztük a 28 éves Zwickl Dánielt.
Kifejezetten engem kerestek meg, olyan emberre volt szükségük, aki nyelveket beszél, és játékosként szót ért a sportolókkal és a menedzsmenttel, gyakorlatilag én vagyok a híd.
Hogy tetszik ez a munka?
A sérülésem miatt amúgy sem tudok olyan szinten pingpongozni, mint eddig, ezért éppen jókor jött a lehetőség. Nagyon tetszik, mert sokrétű: az Ochsenhausen Európa egyik legjobb csapata, ezenfelül a Libherr tehetségkutató projektnek is dolgozom, itt fiatal reménységekből próbáljuk kihozni a legtöbbet. Ez a hely a sportág csúcsa, óriási kihívás volt belevágni, de bíztak bennem, hiszen én nemcsak a pingpong oldalát ismerem a dolognak, de a gazdasági és menedzsment részét is átlátom, ezt tanultam Angliában.
Idehaza óriási harc dúl a sportágban. Nem volt szükség önökre?
Más értékeket vallok, mint a mostani vezetés, nem jó irányba megy a sportág. Csak remélni tudom, hogy az állami támogatást jó célra használják fel, és kilábalnak a bajból, szurkolok a magyar pingpongnak, mert sokat kaptam tőle.
Tóth Krisztina: nincs miért hazamenni
Közel huszonöt éves profi sportmúlt után lett a bajor asztalitenisz-szövetség utánpótlás-referense. Hogy jött be a váltás?
Igazán jelentős feladatot kaptam, hiszen Bajorország akkora, mint Magyarország, és nagyon sokrétű a feladatköröm. Én tartom a kapcsolatot a bajor sportszövetséggel, a müncheni sportigazgatósággal, a német pingpongszövetséggel, és nem tagadom, mivel itt is emberek dolgoznak, vannak nézeteltérések bőven. Ha másban nem is, ebben hasonlít a hazai viszonyokra.
Pályázat útján nyerte el a munkát. Megérte belevágni?
Igen, mert izgalmas a poszt. Noha régóta élek Németországban, ez a feladatkör a nyelvtudás miatt jelentősebb kihívást jelent, de eddig minden nehezebb szituációt megoldottam.
Hol képzeli el a jövőjét?
Nem otthon... Hat hónapos próbaidőn vagyok, ha beválunk egymásnak, kétéves szerződést kapok. Egyértelműen ebben gondolkodom. Bár sok minden köt Magyarországhoz, imádom a hazámat, de ami a pingpongot illeti, nincs miért hazamennem.
