Pénzt spórol Európa a szétszórt Eb-vel, de kinek jó?

A városok kiválasztásának folyamata jövő év elején kezdődik, 2014 tavaszán születik döntés a helyszínekről. Az ötletről az idei lengyel–ukrán közös rendezésű Eb-n beszélt először Michel Platini UEFA-elnök. Az akkori bejelentésnek jó visszhangja volt, és most a szövetség végrehajtó bizottsága meg is szavazta.

Amint lapunk korábban megírta, Budapest is pályázna egy-egy mérkőzésre – csoportok lebonyolítására nem tudna, ahhoz egy városban két stadionra lenne szükség – a felújított Puskás Ferenc-stadionnal, de rajta kívül Berlin, London, Madrid, Lisszabon, Párizs, Amszterdam, Brüsszel, Bázel, Athén, Róma, Moszkva és Zágráb is szívesen otthont adna legalább egy mérkőzésnek.

Isztambul képviselői verik a fejüket a falba, ők ugyanis abban bíztak, hogy Törökország önállóan rendezhet Eb-t 2020-ban. Most arra számítanak, hogy megkapják az elődöntőket és a döntőt. A következő, 16-ról 24 csapatosra növelt Eb-t Franciaország rendezi 2016-ban.

Mellette szól

* nem egy országot terhel a rendezés hatalmas költsége

* nem kell a rendező országnak később kihasználatlan stadionokat, reptereket építenie

* kis országok városai is otthont adhatnak egy-egy mérkőzésnek

* több nemzethez jut el az Európa-bajnokság hangulata, már ha lesz neki  

Ellene szól

* várhatóan még több utazás szükséges a meccshelyszínek között

* a szurkolók számára bonyolultabb lesz a jegyvásárlás, szállásfoglalás

* az időjárási különbségek miatt nagy eltérés lehet egy-egy meccshelyszín között

* félő, hogy a nagy tornákat övező hangulat elvész a kavalkádban