Országok helyett városok lesznek a 2020-as labdarúgó Európa-bajnokság házigazdái, jelentette be Gianni Infantino, az európai szövetség (UEFA) főtitkára. De kinek jó ez?
A városok kiválasztásának folyamata jövő év elején kezdődik, 2014 tavaszán születik döntés a helyszínekről. Az ötletről az idei lengyel–ukrán közös rendezésű Eb-n beszélt először Michel Platini UEFA-elnök. Az akkori bejelentésnek jó visszhangja volt, és most a szövetség végrehajtó bizottsága meg is szavazta.
Amint lapunk korábban megírta, Budapest is pályázna egy-egy mérkőzésre – csoportok lebonyolítására nem tudna, ahhoz egy városban két stadionra lenne szükség – a felújított Puskás Ferenc-stadionnal, de rajta kívül Berlin, London, Madrid, Lisszabon, Párizs, Amszterdam, Brüsszel, Bázel, Athén, Róma, Moszkva és Zágráb is szívesen otthont adna legalább egy mérkőzésnek.
Isztambul képviselői verik a fejüket a falba, ők ugyanis abban bíztak, hogy Törökország önállóan rendezhet Eb-t 2020-ban. Most arra számítanak, hogy megkapják az elődöntőket és a döntőt. A következő, 16-ról 24 csapatosra növelt Eb-t Franciaország rendezi 2016-ban.
Mellette szól
* nem egy országot terhel a rendezés hatalmas költsége
* nem kell a rendező országnak később kihasználatlan stadionokat, reptereket építenie
* kis országok városai is otthont adhatnak egy-egy mérkőzésnek
* több nemzethez jut el az Európa-bajnokság hangulata, már ha lesz neki
Ellene szól
* várhatóan még több utazás szükséges a meccshelyszínek között
* a szurkolók számára bonyolultabb lesz a jegyvásárlás, szállásfoglalás
* az időjárási különbségek miatt nagy eltérés lehet egy-egy meccshelyszín között
* félő, hogy a nagy tornákat övező hangulat elvész a kavalkádban
