Lehet, hogy elmarad az idei NHL-szezon, hiszen továbbra sem tudnak megegyezni a jégkorongozók és a klubok. Az üzlet veszteséges lesz, főleg azoknak, akik csak kis szeletet hasítanának a tortából.
Nem született meg a jövedelmek elosztását szabályozó kollektív szerződés a liga és a játékosok között. Pedig az NHL bevételei folyamatosan növekedtek, az idén már 3,3 milliárd dollár, azaz 720 milliárd forint folyt be. Ebből kérnének többet a hokisok. A liga szerint azonban 16 klub veszteséges, s a hiányzó összeget a játékosok béréből – átlagban évi 400millió forintnyi összeget kapnak – akarják kigazdálkodni.
A klubok, játékosok, edzők és egyéb segítők persze simán átvészelik a szünetet, ám azok a mellékszereplők, akik a hokiiparból élnek, nagyon megsínylik a sztrájkot.
Egy-egy mérkőzésen hektoliterszámra fogy a sör és az üdítő, a 20-25 ezres csarnokokban tonnaszámra rágcsálják a pattogatott kukoricát, a hot dogot, a hamburgert. A beszállító, az étel, ital előállítója, de a mozgóárustól kezdve a takarítószemélyzetig, a parkolóőrön át a ruhatárosig, mindenki veszít a lockout, magyarul kizárás miatt. Nekik a válságban a bőrükre megy a játék, azaz a hiánya.
A csapatok naponta húszmillió dollárt, mintegy 4,4 milliárd forintot veszítenek, míg a játékosok ennek a felét. Mégis makacskodnak, pedig néhány hete Barack Obama amerikai elnök Jay Leno show-műsorában kijelentette, alig várja már a hokirajtot. Hozzátette: a csapatok és a játékosok azért kereshetnek milliókat, mert a szurkolók kimennek a meccsekre.
– A szünet hátrányait Európában is érezni – mondta a Calgary Flamesben is megfordult válogatott kapus, Szuper Levente. – A néhány hónapra ideszerződő NHL-hokisok miatt idén vajmi kevés játéklehetőséghez jutnak az itteni fiatal tehetségek.
