2050 után már nem születnek rekordok?

Gyurta Dániel
PUBLIKÁLÁS: 2012. augusztus 15. 13:15
Alighanem téved, aki úgy véli, sokáig él majd a londoni olimpián a hat, úgymond mérhető sportágban született huszonöt világrekord. De vajon hol van az emberi teljesítőképesség felső határa?
Sz. S.

Ahhoz képest, hogy az úszósport cápa­dresszes időszakának három éve során kétszázötven világrekord dőlt meg, a londoni nyolc kevésnek tűnik. Mi persze a plafonig ugrálunk örömünkben, elvégre Gyurta Dani jóvoltából 200 mellen magyar sportoló az éllovas (2:07.28 perc). A vizes sportág szakembereinek megállapítása szerint a világrekord-javítás szempontjából a kihasznált lehetőségek 95 százalékánál járunk, de a maradék öt százalékban mérget vehetünk a további javulásra nők és férfiak jóvoltából egyaránt.

Sok múlik a váltásokon

Erre a váltószámokban van a legjobb kilátás, a stafétatagok ugyanis folyamatosan tökéletesítik a váltás pillanatát. Azt, amikor egy úszó a falat érintő társa után a vízbe csobban – ennek révén tizedmásodpercekkel javulhat az idő. Kiss László, a magyar úszóválogatott szövetségi kapitánya szerint a következő három-négy évtizedben érhetnek tökéletes szintre az úszók, 2050-től hiába várunk rekorddöntésre. Az edző úgy véli, Michael Phelpshez hasonló szuper tehetségek feltűnése tippelhető, s a csúcslista átírása alól a négy úszásnem közül egyik sem lesz kivétel.

Bubka csúcsa már-már megdönthetetlen

Az atléták számára az egyik fő motivációt a kivételes pénzügyi háttér biztosítja. Egyrészt óriási összegeket kapnak a felkészülésükre, másrészt rekordjaikat egyes viadalokon busásan jutalmazzák. És hát bizony ez az a sportág, amelyikben az úgymond „laboratóriumi háttérrel” is korlátlanul élnek. Az új és új, (egyelőre) kimutathatatlan doppingkészítmények alkalmazásának következtében nincs olyan szám, amelyikben ne lenne tippelhető rekorddöntés. Talán kivétel a női 400 méteres síkfutás (Marita Koch, 47.60 mp, 1985) és a férfi rúdugrás (Szergej Bubka, 614 cm, 1994).

Az új csúcsok megszületését – szabadtéri sportág lévén – alapvetően segítik majd az ideális időjárási körülmények, ám a legjelentősebb fejlődés a stafétáknál tippelhető. Emlékezhetünk: a londoni győztes 4 x 100-as jamaicai férfikvartett tagjainak botátadása messze maradt a tökéletestől, ráadásul a sérült Asafa Powell sem száguldott. Ennek ellenére Usain Bolték átlagosan 9,21 másodperces időt repesztettek, s 36.84-es eredménnyel rekordot javítottak. Apropó, Bolt! A sprinterzseni a 100 méteres távon 9,4 másodpercben jelölte meg az emberi teljesítőképesség legfelső határát.

Amikor tévednek a tudósok

A súlyemelést elemző tudósok a múlt század hatvanas éveiben úgy vélték, két mázsánál többet képtelenség fej fölé emelni. Ehhez képest az egykori szovjet világbajnok, Anatolij Piszarenko 1983-ban edzésen 280 kilót szakított. (Az ólomsúlyban ma az iráni Hossein Rezazadeh a csúcstulajdonos 263 kilóval, az összetettben 472 kg a rekordja.)

A válogatott Gyurkovics Ferenc úgy gondolja, a technikai számnak tartott szakításban és az inkább csak erőt igénylő lökésben is megtippelhetetlen a legfelső kilóhatár, és természetesen ugyanez igaz az összetettre is. Mi a magyarázat? Bármikor jelentkezhet olyan kivételes fizikai felépítésű sportoló, akiről ma álmodni sem lehet, s akad, ahol a merítési lehetőség is óriási. Kínában ötvenmillióra rúg az emelők száma. Bár a tárcsás sportágban lelassult a csúcsdöntögetés tempója, de – véli szakértőnk – sohasem áll meg.

Risztov Éva augusztus 15-én délután 14 órától a Borsonline vendége lesz. Ha kérdése van az olimpiai bajnokhoz ide kattintva felteheti. 

Google News Borsonline
A legfrissebb hírekért kövess minket a Bors Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.