Rágógumival készülnek a lányok Pekingre

Létrehozva: 2008.07.15.

Női kézilabda-válogatottunkban az az igazán nagyszerű, hogy bármelyik ellenfelét legyőzheti. A képességei feljogosítják rá. E tekintetben kijelenthető: Pekingben is arany-, de legalábbis éremesélyes. Ha jó napot fognak ki, nincs aki megállítsa Görbicz Anitát, Tóth Timit vagy éppen Szűcs Gabriellát. Az ellenkező esetről most ne beszéljünk, éppen eléggé fájó emlék, ahogy nyolc éve az olimpiai bajnoki döntőben, vagy éppen a zágrábi vb-fináléban összeomlott a társaság.

Nem csótány, svábbogár

Kínos közjáték zavarta meg a magyar csapat nyugalmát tegnapra virradó éjjel: Nyíregyházán belül költözött a női válogatott. Történt, hogy csótányokat találtak a lányok az egyik szállodában. A hotel alkalmazottai hiába bizonygatták, a kis állatka nem csótány, hanem svábbogár, Pálingerék menni akartak, mondván, ők az utóbbit sem kedvelik.

Múltidéző
Hidegleléses meccshajrá Sydneyben

A legtöbb magyar szurkoló még ma is hidegrázást kap, ha a sydneyi olimpiai döntő kerül szóba. Mocsai Lajos klasszisokkal (Kökény, Pigniczki, Radulovics) teletűzdelt csapata a lehető legfájdalmasabb módon veszítette el a finálét: a hajrában hatgólos előnyt leadva a dánok ellen. Piros-fehér-zöld mezben kézilabdázó hölgyeknek sem előtte, sem utána nem adatott meg az ötkarikás siker. Pedig a mieinket rendre a legjobbak közt emlegetik. Már a szakág olimpiai debütálásakor is ott voltunk a szűk elitben, 1976-ban bronzéremmel tért haza a társaság, hogy aztán a moszkvai (1980) negyedik hely után 1996-ban ismét a dobogó legalsó foka legyen a mi helyünk. Ha úgy tetszik, az ötödik olimpiai nekirugaszkodás sikerült a legkevésbé: legutóbb, Athénban az ötödik hellyel kellett beérniük Pálinger Katiéknak. Ugyanők Pekingben javítanának...