Január elején a hajlandók koalíciója csúcstalálkozót tartott, amelyen Franciaország és Nagy-Britannia közös szándéknyilatkozatot írt alá. Ebben vállalták, hogy egy orosz–ukrán tűzszünet aláírása után katonákat vezényelnek Ukrajnába. Az aláírt szándéknyilatkozat szerint két NATO-tagország katonákat telepítene Ukrajnába, az oroszok pedig korábban egyértelművé tették, hogy legitim célpontnak tekintenék azokat. Ezzel kiéleződne a konfliktus Európa és Oroszország között - írja a Ripost.

Az Financial Times információi szerint az európai és amerikai döntéshozók egy összetett mechanizmusról egyeztettek, amely az orosz–ukrán tűzszüneti megállapodás aláírása után lépne működésbe. A vonatkozó források elmondták, hogy egy orosz részről elkövetett jogsértés esetén már 24 órán belül válaszlépések indulnának.
A diplomáciai figyelmeztetés, valamint az ukrán fellépés sikertelenségének esetén a hajlandók koalíciója által biztosított katonai erő avatkozna be. Franciaország és az Egyesült Királyság január 6-án, a párizsi nyilatkozat aláírásával már megállapodott Kijevvel arról, hogy a háború lezárása után katonákat és haditechnikát telepítenek Ukrajnába.
Amennyiben a tűzszünet-sértés nagyobb támadássá fajulna, akkor az első incidens után 72 órán belül nyugati katonai támogatással és amerikai háttértámogatással összehangolt fellépésre kerülne sor Oroszország ellen.
Az információk éppen az Abu-Dzabiban esedékes újabb háromoldalú egyeztetés előtt kerültek napvilágra. Ezen az egyeztetésen részt vesznek Oroszország, Ukrajna és az Egyesült Államok képviselői is. Korábban Volodimir Zelenszkij elnök arról is beszámolt, hogy a Washingtonnal kötendő biztonsági garanciákról szóló megállapodás elkészült.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.