Magyarország nem enged a migrációs nyomásnak: nem veszünk részt a migránsok áttelepítésében

PUBLIKÁLÁS: 2025. november 12. 10:34

Az Európai Bizottság meg akarja nyitni az utat a migránsok előtt.

Az Európai Bizottság kedden közzétett első éves migrációs és menekültügyi jelentésében bejelentette: egy új, uniós szolidaritási alap létrehozását tervezi. Ez az alap határozná meg, hogy évente hány menedékkérőt kell áthelyezni, illetve mekkora összeget kell befizetniük azoknak az országoknak, amelyek nem kívánnak részt venni az áttelepítésekben., írja az Euronews.

MTI/EPA-EFE/Adriel Perdomo
Fotó: Adriel Perdomo / MTI

A tervezet szerint minden tagállamnak – a migrációs nyomás alatt lévő országok kivételével – a népessége és a GDP-je arányában kellene hozzájárulnia a közös teherviseléshez.

A Bizottság három opciót kínálna a kormányoknak:

menedékkérők befogadása saját területükre,
20 ezer euró fizetése minden egyes be nem fogadott személy után, vagy
pénzügyi támogatás nyújtása a frontországok számára.

A szolidaritási alap minimális méretét 30 ezer áttelepítésben és 600 millió eurós hozzájárulásban állapítanák meg. A döntést a tagállamok minősített többséggel hoznák meg – vagyis a kisebbségben maradó országokat is kötelezhetnék a részvételre.

Áttelepítés: Magyarország, Lengyelország és Szlovákia nemet mond

A közép-európai országok – élükön Magyarországgal – továbbra is ellenzik a kötelező kvótarendszert.

Orbán Viktor miniszterelnök korábban többször kijelentette: Magyarország nem hajlandó részt venni a migránsok áthelyezésében, és nem fog fizetni a brüsszeli alapba sem.

Orbán Viktor (Forrás: Facebook) — Orbán Viktor miniszterelnök (Forrás: Facebook)

Lengyelország kormányfője, Donald Tusk szintén világossá tette álláspontját: „Lengyelország nem fog migránsokat befogadni a migrációs paktum értelmében. Nem is fogunk fizetni érte”.

Robert Fico szlovák miniszterelnök ugyancsak elutasította a kötelező szolidaritási rendszert, amely szerinte „Brüsszel újabb kísérlete a nemzeti szuverenitás korlátozására”.

A Bizottság elismerte, hogy Magyarország és Lengyelország még nem nyújtotta be a paktum végrehajtási tervét. Uniós források szerint ez a késlekedés jogi következményekkel járhat: a 2026 júniusában életbe lépő rendelet alapján akár kötelezettségszegési eljárás is indulhat azok ellen az országok ellen, amelyek nem hajlandók csatlakozni a rendszerhez.

Brüsszeli mechanizmus, szuverenitási kérdések

A magyar kormány szerint a migrációs paktum alapvetően sérti a tagállamok döntési jogát a határvédelem és a nemzetbiztonság terén.

Budapest álláspontja egyértelmű: a migráció kezelésének legfontosabb eszköze nem a menedékkérők elosztása, hanem az illegális határátlépések megakadályozása.

A Bizottság ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a szolidaritási mechanizmus „közös európai felelősségvállalást” szolgál. Az uniós tisztviselők szerint a hozzájárulás elmulasztása az uniós jog megsértését jelentené, amit jogi úton is szankcionálni lehet.

A magyar kormány úgy véli: az Európai Unió nem a frontországok védelmét erősíti, hanem a bevándorlást ösztönző politikákat támogatja – miközben azok, akik nemet mondanak a migrációra, politikai támadások célpontjává válnak.