Álhírbotrány: Látó János vallomást akar tenni, de mennyire szavahihető?

Mint azzal a Bors is foglalkozott: heteken át terjesztették a Szőlő utca kapcsán az álhíreket, gátlástalanul vádoltak meg és hoztak hírbe mindenféle bizonyíték nélkül kormánypárti politikusokat. Amikor pedig nem lett a szőnyeg alá söpörve a hazudozás, hanem a kormány keményen fellépett, hirtelen csodálkozni kezdtek, hogy a rágalmazásnak és álhírterjesztésnek jogi következményei vannak.

Juhász Péternél házkutatást tartottak és pénteken tanúként hallgatták ki, hogy mutassa be azokat a bizonyítékokat, amelyek alapján az álhíreket terjesztette. Mindeközben áldozati szerepben tetszeleg. Panaszkodik a Partizánban, Puzsér Róbert pedig még tüntetést is szervezett Juhász Péter támogatására. 

A Szőlő utcai javítóintézet volt igazgatója elleni eljárásban a Budapesti Regionális Nyomozó Főügyészség Juhász Péter után várhatóan meg fogja hallgatni tanúként a „Zsolt bácsis” történet kitalálóját, Látó Jánost. 

Már e képtelenségek után is felmerülhet bárkiben a kérdés, vajon beszámítható figuráról van-e szó és egyáltalán komolyan lehet-e venni egy ilyen ember tanúvallomását. Mielőtt erre rátérnénk, nézzük, kiről is van szó!

Démonikus befolyásoltság és kínai nyelvlecke

És valóban, Látó csatornáján jelenleg 32 monológ érhető el, összesen nagyjából harmincórányi beszéddel. Ezekben vallott például saját megpróbáltatásairól is, egyik alkalommal így: „Tudjátok, mit jelent az, hogy más szellemet venni? Azt jelenti, barátom, hogy démonikus befolyás alá kerülsz, igézet alá kerülsz. Én tudom, 13 évig éltem igézet alatt. Sőt, utána is, nem tudom, hány év kellett, hogy megszabaduljak az igézet alól.” 

Látó saját bevallása szerint így szabadult meg a drog és az alkohol fogságából. Beszélt arról az esetről is, amikor úgy kezdett el kínaiul beszélni, hogy nem is ismeri a nyelvet.

A nagy kérdés tehát az, hogy figyelembe lehet-e venni az álhírbotrány egyik főszereplője, Látó János a vallomását, akit az ügyészség minden bizonnyal tanúként hallgat meg a Szőlő utcai javítóintézet egykori vezetője elleni nyomozásban. Ez ügyben a Magyar Nemzet felkeresett egy büntetőjogászt, aki általánosságban felvázolta, milyen lehetőségei vannak a hatóságnak, ha valakinél felmerül annak a gyanúja, hogy nem beszámítható, azaz nem képes felismerni cselekménye következményeit. 

Bérdi Zsolt ügyvéd a Magyar Nemzetnek elmondta, nem hallgatható ki tanúként az, aki szemmel láthatóan nincs kihallgatásra alkalmas állapotban, például látszik rajta, hogy bódult, vagy zavartan viselkedik.

Ugyanakkor az ügyvéd hozzátette, ezt a kihallgatóknak laikusként nagyon nehéz eldönteni, hacsak nem teljesen egyértelmű az eset. – Utóbbinál a tanúkihallgatást fel kell függeszteni és utánajárnak, hogy az illetőnek milyen kórelőzménye van – jegyezte meg Bérdi Zsolt, hozzátéve: adott esetben egy mentőorvost is hívhatnak, aki ambuláns ellátásban részesíti a tanút és a szakember eldönti, hogy ez egyszeri zavart állapot, vagy komolyabb kivizsgálásra van szükség.