Dömötör Csaba: Brüsszel ki akarja iktatni a tagállamok véleményét az ukrajnai bővítés vitájából

Brüsszel kettős játékot játszik: magas fokozatba kapcsolja az ukrán bővítési folyamatot, közben ki akarja iktatni a tagállamok véleményét és akaratát a bővítési vitából. Erre a Voks 2025 tud erős választ adni - mondta Dömötör Csaba, a Fidesz európai parlamenti (EP-) képviselője a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában.

A politikus szerint most dől el, hogy a magyaroknak lesz-e beleszólása az ukrán bővítési folyamatba, az Európai Parlamentben ugyanis a héten az Európai Bizottság biztosa megerősítette, olyan jogi eljáráson dolgoznak, amely csökkentené a vétók lehetőségét. Ez azt jelenti, hogy ha Magyarország ellenkezik az Ukrajnát érintő döntés ellen, azt nem kellene figyelembe venni - mondta. 

Hangsúlyozta: ez teljesen ellentétes a korábbi bővítési eljárásokkal, ahol egyhangúságra volt szükség, és részletes tárgyalásokon vizsgálták, hogy egy tagjelölt alkalmas-e egyáltalán. Dömötör Csaba jelezte, láttak már arra példát, hogy a szabályok megkerülésével áterőltettek döntéseket, kiiktatták a kritikus hangokat. Példaként említette a migrációs paktumot, amelyet az egyhangúság megkerülésével fogadtattak el. 

Hozzátette: az ukrajnai bővítés gazdasági következményeiről "egy szót nem akarnak ejteni", mert nagyon jól tudják, hogy azok drasztikusak. Felidézte az Európai Parlament tanulmányát, amely szerint a bővítéssel a tagországokban legalább 24 százalékkal csökkennének a kohéziós és 15 százalékkal az agrártámogatások. Megjegyezte: a magyar agrárkamara szerint ez legalább 20 százalék lenne, ráadásul a bővítési biztos megerősítette, hogy már a teljes jogú tagság előtt megnyitnák a piacok egy részét Ukrajna előtt. Dömötör Csaba felhívta a figyelmet arra, hogy az ukrán agrárminiszter a napokban követelte, jöjjön létre egy uniós kifizető ügynökség, hogy minél előbb pénzhez jussanak az ukrán gazdák. Nincs külön "feneketlen bővítési kassza", ezeket az összegeket meglévő programokból kell elvenni, agrártámogatásokból, útfejlesztésektől, iskoláktól, kórházaktól - hívta fel a figyelmet, és leszögezte:"ez nem egy elvont külpolitikai vita, hanem a mindennapok megélhetését érintő ügy". 

A fideszes politikus kitért arra is, hogy a bővítési tervekkel összefüggésben konkrét előterjesztések vannak az orosz energiaszállítások letiltására, amely számítások szerint évi félmillió forinttal növelné a családok energiaszámláját - írja a Ripost.

Dömötör Csaba arra a kérdésre, hogyan értelmezhető, hogy az Európai Néppárt elnöke, Manfred Weber egy Magyar Péternek, a Tisza Párt elnökének írt levelében jelezte, a néppárt támogatja Ukrajna csatlakozási folyamatát, de tiszteletben tartja a Tisza álláspontját, miszerint a párt nem támogatja Ukrajna gyorsított felvételét, azt mondta: a Tiszának "papírja van arról, hogy támogatja a csatlakozást", a párt véleménynyilvánító akciójának eredménye szerint ugyanis a tiszás válaszadók 58 százaléka támogatná Ukrajna felvételét. A politikus szerint "amikor idehaza tarthatatlanná válik egy Brüsszelben képviselt ellenzéki álláspont, akkor megpróbálják az egész ügyet letagadni. Korábban a betelepítési kvótát tagadták így, hogy aztán egy nap alatt áterőltessék, most az ukrán bővítés ügyében zajlik az altatás". 

Úgy vélte, ez a levél ennek a része. Leszögezte: a tény az, hogy a Tisza az európai néppárti frakcióban ül, ahol még a tagságnak is feltétele Ukrajna támogatása, a néppárt stratégiájában szerepel Ukrajna gyorsítópályás tagsága, az Európai Bizottság a gyorsítópályás bővítés a motorja, és az Európai Bizottság elnöke is a néppártból érkezik. Dömötör Csaba szerint az, hogy a levél csak egy átlátszó félrevezetési kísérlet, abból is látszik, hogy a Tisza delegációvezetője, Tarr Zoltán a héten egy lengyel televíziónak azt mondta, más Ukrajna-politikát csinálnának, mint a kormány. Hozzátette: sokatmondó az is, hogy egy vezető ukrán politikus a héten arról beszélt, a magyar ellenzék ukránbarát politikát folytat, és ha ők kerülnének hatalomra, "elhárulnának a budapesti akadályok". 

Dömötör Csaba a Patrióták Európáért képviselőcsoport javaslatára létrejött, az NGO-finanszírozások szerződéseit vizsgáló munkacsoport szükségességéről azt mondta, az Európai Bizottság az elmúlt években választói felhatalmazás nélkül működő alternatív politikai gépezetet hozott létre. Nem kormányzatinak mondott aktivista szervezetekkel 2800 milliárd forintnak megfelelő összegért kötöttek több mint 30 ezer szerződést, és ezek az aktivista csoportok politikai szerepet játszanak az egyes országokban. Politikát csinálni, politikai szereplőként csak demokratikus választói felhatalmazással lehet, ezért ezt a rendszert le kell építeni, ennek az első lépése az átláthatóság, a munkacsoport ebben játszhat szerepet a szerződések kikérésével - mondta, és közölte: a szerződéseket nyilvánosságra fogják hozni, mindenki meg tudja majd nézni ország szerint, név szerint, hogy mely szervezetek kaptak pénzt.