Minden családban más forgatókönyv szerint zajlik a karácsony: van, ahol már napokkal szenteste előtt elkezdődik a faállítás és -díszítés, máshol a sütemények és a menü előkészítése tölti ki a napokat. A lényeg azonban mindenhol ugyanaz: együtt lenni a szeretteinkkel, nevetni, emlékeket gyűjteni, és élvezni a meghitt pillanatokat. Karácsony közeledtével Rékasi Károly és Pikali Gerda otthona is megtelik melegséggel, kacagással és a csillogó díszek látványával, amely különleges hangulatot kölcsönöz az ünnepnek.

Gerdával abban hiszünk, hogy a mi felelősségünk, hogyan adjuk át magunkat a karácsonyi hangulatnak, mert igenis vágyunk rá, hogy teljesen meg tudjuk élni a pillanatot együtt. Számunkra a karácsony nem az ajándékozásról szól, hanem az együttlétről; az együttlét pedig azt jelenti, hogy legyen időnk beszélgetni, egy hullámhosszon legyünk, egy gondolatunk legyen, egyfelé tartsunk. Ebben benne lehet az is, hogy közösen főzőcskézünk a konyhában, legyen az egy édesség vagy egy vacsora, amire készülünk. Ilyenkor igyekszünk nem kapkodni, egy picit elcsendesülni, nincs telefon, hanem csak egymásra figyelés
– kezdte a hot! magazinnak Károly.

Gerda szerint ebben az időszakban az a legfontosabb, hogy ne a megfelelésre koncentráljunk, hanem arra, hogy igazán átéljük a karácsony hangulatát.
„Egész évben a munkánknak élünk, de úgy döntöttünk, hogy ilyenkor ez a pillanat csak rólunk szól és a családról – magyarázta Rékasi Károly felesége. – Az ünnepi érzés megteremtésében nagy szerepe van az otthon feldíszítésének. Hogy más legyen a hangulata, mint az év egyéb időszakában. De csak az ünnep havában kerülnek föl a házra a fényfüzérek, mert számunkra csak decemberben kezdődik igazán a készülődés ideje. Idén szerencsére karácsonykor nem játszom, de utána, a két ünnep között és szilveszterkor is dupla előadásom van a József Attila Színházban. Kedves hagyományunk szilveszterkor, hogy az előadás után mindig felmegyünk a Gellérthegyre, és ott ünnepeljük az újévet, miközben gyönyörködünk a tűzijátékokban.”

Rékasi Károlynak és Pikali Gerdának rengeteg meghitt és felejthetetlen emléke kötődik ehhez a gyönyörű ünnephez, amelyek közül sokat ma is mosolyogva idéznek fel. A színész egyik legkedvesebb karácsonyi élménye Rékasi Károly lánya, Gigi kapcsán történt.
„A lányom 11 hónapos volt szenteste, és azt gondoltam, hogy majd szépen feldíszítem a karácsonyfát, amíg alszik. Picike színészlakásban laktam, ahol nem volt külön hálószoba, csak annak az egyetlen szobának az egyik sarka szolgált annak. Gigi tökéletesen sejtette – hiszen a csajok mindig mindent tudnak –, hogy ha elalszik, kimarad valamiből, ezért egyszerűen kihagyta a délutáni alvását. Könyökölt a kis járókája szélén, és onnan figyelte, hogy mit csinál az apukája” – mesélte az édesapa.
Egyetlen asztalunk volt, ami íróasztal, étkezőasztal és minden más szerepét is betöltötte, onnan szedtem le a díszeket, a szaloncukrokat, és szépen lassan elkészült a karácsonyfa. Amikor kigyúltak a fények, kivettem a picit a járókából; akkor még mászós volt, kapaszkodva tudott csak menni. Miután végignézte az egész készülődést, odakúszott az asztalhoz, felkapaszkodott, megfogott egy szaloncukrot, és azt fogva, abba erősen kapaszkodva végigment a szobán szenteste napján, életében először. Káprázatos volt, tényleg gyönyörűséges!

Pikali Gerda számára mindig fontos volt, hogy a gyerekkorából hozott karácsonyi varázst továbbadja a saját gyerekeinek is. Úgy érzi, ezek azok a pillanatok, amelyekből valódi ünnepi emlék lesz, és amelyeket ők is ugyanígy visznek majd tovább.
„Gyerekkorunkban mindig együtt díszítettük fel a fát. Kevés díszünk volt, sokat magunk készítettünk, és bár ezek néha nem sikerültek tökéletesre, mégis azok az illatok, a fenyő, a fahéj meg az egész ünnepi levegő együtt adták meg a karácsony varázsát. Ugyanezt az érzést vittük tovább a saját gyerekeinkhez is: soha nem felejtem el azt a pillanatot, amikor először meglátták a fát, külön-külön, nagy szemekkel rácsodálkozva, mintha egy egész világ nyílt volna ki előttük, és ezt a pillanatot mindkettejüknél megőriztem magamban – idézte fel az édesanya. – Aztán voltak nagy röhögések is, például amikor Károlyt egy hatalmas tévével próbáltam meglepni egy lómintás csomagolópapírba rejtve, de ő ezt egyszerűen nem vette észre. A mai napig nem értjük, hogyan nem szúrta ki, de nagyon jót nevettünk rajta. Minden évben, amikor együtt van a család karácsonykor, előkerülnek a régi sztorik, mesélünk, nosztalgiázunk, és mindig társasjátékozunk is. Ezek a közös pillanatok, a meghittség és a nevetések együtt adják meg nekünk a karácsony igazi csodáját.”

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.