Kóbor Léna: „Ezek az évfordulók mindig nagyon nehezek” – Négy éve nincs köztünk Kóbor János

PUBLIKÁLÁS: 2025. december 06. 13:00

Négy esztendő telt el azóta, hogy az Omega énekese váratlanul elhunyt. Kóbor János nagy űrt hagyott maga után. Van, aki könnyebben túl tud lépni a gyászon, míg mások számára hosszú évek is kevésnek bizonyulnak ehhez. Kóbor Léna őszintén mesélt érzéseiről és édesapjáról lapunknak.

P. G.

A szerző cikkei

Mindnyájan másképp dolgozzuk fel a gyászt, csakúgy, mint például emlékezni sem egyformán szoktunk. Egy-egy szeretett, de már elhunyt családtagunkért gyújtunk gyertyát, sokunknak pedig az ad megnyugvást, ha kimehet a szerette sírjához, emlékéhez. Kóbor Jánosról ezen a napon egészen biztos nagyon sokan emlékeznek meg. Az Omega frontembere, a legendás zenész és énekes december 6-án, pontosan négy évvel ezelőtt hunyt el. A Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas énekes lányával, Kóbor Lénával beszélgettünk édesapja halálának évfordulója alkalmából.

Kóbor János az első együttesét a József Attila Gimnázium tanulójaként alapította osztálytársaival. — Kóbor János, az Omega frontembere az 1970-es években, a monori Művelődési Házban látható
(Fotó: Péterffy István/Fortepan)

Kóbor János halála az egész országot megrázta

Négy éve már, hogy a magyar rockzene egyik legmeghatározóbb alakja eltávozott, mégis mindmáig itt él közöttünk – hangja, jelenléte és az a különleges szellemiség, amely az egész életét áthatolta. A magyar könnyűzene története szinte elképzelhetetlen nélküle. Kóbor János, vagy ahogy milliók ismerik és szeretik: Mecky nem csupán egy zenekar frontembere volt, hanem egy korszak ikonja. Aki látta őt a színpadon, az tudja: számára a koncert nem előadás volt, hanem létállapot. Hangja, mozdulatai, jellegzetes mosolya és szenvedélye mind-mind beleégtek a hazai kultúra emlékezetébe.

Kóbor János pályafutásának elején ráragadt a Mecky becenév, aminek eredetére később már maga sem emlékezett. — Kóbor János az Omega frontembereként 1963-tól, egészen 2021-ig adott koncerteket (Fotó: Kisalföld)

Kóbor János lánya, Léna a boldog emlékekre koncentrál

Kóbor János családjának mindennapjaiban is kitörölhetetlenül ott van az a fájdalmas nap, amikor az énekes örökre lehunyta a szemét. Ahogy lánya, Kóbor Léna mesélte lapunknak, december 6-a már nem sosem lesz könnyű számára.

Nyilván ezek az évfordulók mindig nagyon nehezek, és így előre készülünk édesanyámmal. Ugye sajnos Mikulás napján van az évforduló, úgyhogy már nekem négy éve nem a Mikulásról szól ez a nap, hanem inkább arról, hogy apukámról megemlékezzünk

– nyilatkozott lapunknak Kóbor János 18 éves lánya, Léna. A család minden évben a Szent István-bazilikába látogat, ahol csendben összefonódó emlékekkel idézik fel a frontember alakját.

Anyukámmal mindig elmegyünk a Bazilikába, ott tudunk mindannyian megemlékezni róla, de ilyenkor otthon is mindig gyertyát gyújtunk. Próbálunk nem szomorúan visszagondolni, hanem inkább a boldog emlékekre koncentrálunk...

– mesélte lapunknak Kóbor János lánya.

A frontember családjának a karácsony ünnepe sem egyszerű.

Mindig gondolunk rá. Van egy külön karácsonyfadísz, amit régebben neki csináltattunk, és ez mindig ott van a fán... a legszebb helyen, hogy mindenki lássa

– mondta Léna.

Kóbor János a Covid19-pandémia során koronavírus-fertőzés következtében hunyt el. — Kóbor János lány gyermeke, Kóbor Léna 2007-ben született a második feleségétől (Fotó: Camera Kft.)

A zene öröksége tovább él

Léna ma már maga is a zene világában bontogatja a szárnyait, bár szerényen, és visszafogottan beszél erről.

Elkezdtem én is a zenei pályán haladni, de nem szeretem azt a kifejezést, hogy énekes vagyok, mert szerintem ezt a szintet még nem értem el… Nagyon a pályám elején vagyok. 2026 első hónapjaiban több dal, és egy album is meg fog jelenni. Nagyon várom ezt az időszakot, és hogy az emberek többet halljanak belőlem.

A fiatal tehetség szavai mögött ott van az apai örökség tisztelete, de saját útjának határozott keresése is. Léna egy önálló művész, aki mégis magában hordozza azt a különleges érzékenységet, amely édesapját is jellemezte.

Ma, halálának negyedik évfordulóján nemcsak azt siratjuk, amit elvesztettünk, hanem azt is ünnepeljük, amit hátrahagyott: dalokat, pillanatokat, élményeket – és egy olyan örökséget, ami generációkon átível. Ezen a napon mi is gyertyát gyújtunk érte. A fény pedig, ahogy egykor ő is, tovább ragyog.