Herceg Erika őszintén vallott az életéről a hot! magazinnak. Az énekesnő nyíltan beszélt a Megasztárban átélt tapasztalatokról, a párkapcsolatáról és arról is, hogyan érintik őt a bántó kommentek.

hot!: Nemrég véget ért a Megasztár. Hogyan élted meg ezt a műsort?
Herceg Erika: Nehéz folyamat volt, életem legnehezebb műsora. Azonban ez egy kétélű kés: amilyen komoly kihívás volt, annyira sokat tanultam belőle. Ez alatt a fél év alatt annyi tapasztalatot szereztem, mint még soha. A Sebzett című dalom is ebből az önismereti útból született, hiszen teljes mértékben én producerkedtem: a szövegtől a hangszerelésen át a klip sztorijáig mindent én irányítottam.
Maximalista vagyok, mindig én vagyok saját magam legnagyobb kritikusa és ellensége is.
Nagyon boldog és büszke vagyok, hogy megkaptam ezt a lehetőséget. Még akkor is, ha olykor-olykor hibáztam.
hot!: Miben hibáztál?
Herceg Erika: Amikor élő adásban duettet énekeltem a versenyzőimmel, hosszú évek után először izgultam produkció közben. Tudtam, hogy nagy az elvárás, miközben fizikailag gyenge voltam, és teljesen elszoktam a színpadtól, hiszen az elmúlt években alig álltam élőben közönség elé. Nem voltam elégedett a produkciómmal, de mesterként büszke vagyok: két versenyzőmet is a döntőig vittem. Mindez mégis motivál: újra szeretnék aktívabban foglalkozni azzal, amit hét évig professzionálisan csináltam, és amivel bejártam a világ egyharmadát. Az ember, ha kiesik a gyakorlatból, nem futhat rögtön maratont. Ritkán vagyok elégedett magammal, de most azért dolgozom, hogy bizonyítsam: méltó vagyok arra a székre, és elég erős vagyok ahhoz, hogy ott legyek, ahová pozicionálnak.

hot!: A magyar közönségnek szeretnél bizonyítani?
Herceg Erika: Most rengeteg bántást kapok emiatt, de bevallom, én haragszom magamra a legjobban, amiért nem tudtam úgy teljesíteni, ahogy szerettem volna – de magyarázkodni nem akarok, mert ez sokkal összetettebb annál, mint ahogy kívülről látszik. Sokan tökéletességet várnak tőlem, pedig én csak önmagamat tudom adni – őszintén, álarcok nélkül. A Sebzett is erről szól: a belső gyermekemről, aki sok fájdalmon és kritikán ment át, és akivel máig próbálok megbékélni. Most egy nagy átalakuláson megyek keresztül, talán ezért törnek felszínre a gyengeségek és a fizikai nehézségek is.
hot!: Hogyan dolgozol ezen, hogy jobban elfogadd magad?
Herceg Erika: Talán még soha nem fogadtam el ennyire önmagamat, mint most, mégis vannak bennem ellentétek, gátak és önkritikák. Ez egy hosszú folyamat, húsz év felismerése, hogy mindannyiunkban ott van egy belső erő, egy isteni csatorna, amely hihetetlen potenciált hordoz. Ha ezt felszínre tudjuk hozni, mindenre képesek lehetünk. Most ezen dolgozom, hogy megmutassam: az ember igenis képes fejlődni, változni, átalakulni, és közben megmaradni őszintének – még akkor is, ha ez néha furcsának tűnik mások szemében.
Elfogadtam, hogy hibázom, hogy nem vagyok tökéletes, és hogy ez rendben van. A folyamatos tanulás, önfejlesztés és önvizsgálat ad erőt: mindig elemzem, miért reagálok úgy, ahogy. A legutóbbi produkció közben azonban túl sokat gondolkodtam, megijedtem, és nem tudtam átszellemülni – féltem hibázni. Pedig két hónapon át azt mondtam a versenyzőimnek, hogy ne féljenek a hibától, mert attól lesz jó. Végül beleestem a saját csapdámba, de ebből is tanultam.

hot!: A Megasztár végével egy időben elkezdődött az adventi időszak. Szeretsz készülni a karácsonyra?
Herceg Erika: Mindig is a karácsony volt a kedvenc ünnepem. A minap énekórán, amikor teljesen kimerülten, a tanárom arra kért, hogy idézzek fel egy gyerekkori emléket, ami megnyugtat – és azonnal bevillant a karácsonyfa fénye. Gyerekként abban a szobában aludtam, ahol felállították a fát, és esténként úgy aludtam el, hogy néztem az égők pislákolását. A karácsonyfa látványa mindig megnyugtatott. A másik nagy kapaszkodóm az első hó: gyerekkorom óta muszáj kimennem, behunyni a szemem, és egyszerűen csak érezni, ahogy az első hópelyhek rám hullanak. Olyan, mint egy megtisztulás. A tél, a karácsony, a hó minden évben feltölt. A párom muszlim, náluk ezek a hagyományok nincsenek jelen, de én szépen lassan becsempésztem őket az életünkbe.
hot!: Hogyan szoktatok ünnepelni?
Herceg Erika: A párom a barátaival együtt mindig várja, hogy megérkezzek, mert tradíció lett, hogy együtt nézzük meg a Reszkessetek, betörők! mindkét részét és a Grincset. Ilyenkor sütök és főzök is nekik. Számomra ez az egész ünnep a meghittségről szól. Most úgy tervezzük, hogy december tizedike körül utazom ki hozzá, de lehet, hogy karácsonyra hazamegyek a szüleimhez is, Kárpátaljára. A karácsonyfa-díszítés kizárólag az én feladatom. Rák vagyok, családcentrikus és hagyományőrző, és ez nagyon fontos nekem. A húsvét és a halloween kevésbé érint meg, de az újév mindig olyan, mint egy lelki újrakezdés. És ilyenkor még többet beszélgetek Istennel.
hot!: Úgy látom, fontos neked ez a kapcsolat.
Herceg Erika: Hiszem, hogy Isten mindenhol ott van – nem egy szakállas öregember odafent, hanem egy jelenlét, egy erő, amely olyan tulajdonságokkal ruházott fel minket, amiket ő is hordoz. Gyerekkorom óta imádkozom, és minden nehéz helyzetből ő segített ki; ma is hozzá fordulok, mert megnyugtat, hogy semmi sem véletlen, és mindennek megvan az ideje. Úgy érzem, akkor kapunk bizonyos feladatokat vagy kritikákat, amikor készen állunk rájuk – még ha fáj is. A Jóisten csak annyit tesz ránk, amennyit elbírunk. Hiszek a lélekvándorlásban is: abban, hogy a lélek soha nem hal meg, hanem új feladatokat kap, új szintekre lép. A Sebzett klipjében is ezt mutatom: a múlt és a jelen énje egy harmadik, fény felé tartó alakban egyesül. Hiszem, hogy vannak őrangyalaim, akik mindennap velem vannak, és vigyáznak rám.

hot!: Korábban többször említetted, hogy szeretnél majd anya lenni. Mit gondolsz, készen állsz már erre a feladatra?
Herceg Erika: Ahogy egy nő idősödik, egyre erősebben ébred benne az anyai ösztön: azon gondolkodik, hogy jó lenne végre megosztani azt a rengeteg szeretetet egy saját gyermekkel. Én is érzem, mennyi szeretet és tudás van bennem ahhoz, hogy egy gyerek boldogan, tisztességben nőjön fel mellettem – de ha ez mégsem adatna meg, akkor sem leszek szomorú.
Jelenleg azonban nincs napirenden a gyermekvállalás, és ennek okairól nem szeretnék nyilvánosan beszélni. Úgy vagyok ezzel is, hogy majd megkapom ezt a feladatot akkor, amikor fent úgy gondolják.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.