Révész Sándor története előtt a több, mint 300 oldalas kötetből arra is fény derül, hogy Som Lajos basszusgitáros a nagy „cipekedős” jelenetet megelőzően már két évig vezette a Piramist, először fúvósokkal kiegészülve, majd rockzenekaroknál nem szokványos, kétbillentyűs felállással, és szinte hetente hívta Révész Sándort, hogy jöjjön hozzájuk énekelni, de Révész mindaddig következetesen és kitartóan nemet mondott.

Som Lajos már Svájcból és Nyugat-Németországból – ahol Köves Miklós dobossal vendéglátóztak – is rendszeresen hívogatta. Mint később kiderült, azért tudta ilyen sűrűn hívni, mert saját technikája volt: a telefonfülkében egy hosszan elnyújtott rágógumira ragasztotta azt a pénzérmét, amit bedobott a készülékbe, miáltal az nem tudott leesni, és szerencsés esetben folyamatosan tartotta a vonalat. Így aztán semmi sem volt drága, és a nemzetközi beszélgetéseket is lazán tudta vállalni a zenekarvezető. Révész Sándor akkor kezdte komolyan fontolóra venni a Piramishoz való csatlakozását, amikor a tömegben az ötödik-hatodik sorból megnézte az eredeti felállású Piramist a műszaki egyetem E épületében, ahol borzasztó lelkesen adták elő számaikat. Különösen Závodi János gitárjátéka nyűgözte le – mutat rá Csatári Bence a legújabb, immáron tizedik könyvében.

Az új felállásra szükség is volt, mert Lévay Tibor billentyűs zűrös vám- és devizaügyekbe keveredett, ezért jobbnak látta lelépni, de nem nyugatra, hanem szülővárosába, Szabadkára „disszidált.” Ő egyébként annak a Lévay Szilveszternek az öccse, aki az Elisabeth és a Mozart! című musicalek zenéjét is szerezte. Gallai Péter viszont nemcsak billentyűzött, hanem nagyon szépen és tűpontosan énekelt is, és ő volt zeneileg a legképzettebb közülük, így adta magát, hogy a dalszerzésből is aktívan kivegye a részét. Kialakult kettejük énekduettje, ami nagyon jól működött, a közönség és a szakma is elismerően nyilatkozott róluk. Révész Sándor pedig emellett ritmusgitározott is, amiről így vallott a kötetben:
A Generált megelőző amatőr zenekarunkban, amiben benne volt Póka Egon barátom is, ritmusgitároztam és énekeltem. A Piramisban apró szólókat is játszottam, Janóval, ahol a kétszólamúságra szükség volt. Mind a mai napig a gitár számomra az egyetlen olyan hangszer, amellyel igazán otthonosan érzem magam. (…) Ráadásul a rockzenében az énekes kezében lévő gitár még üzenetet is hordoz
Az új felállás a Fővárosi Művelődési Házban (FMH) adta első koncertjét 1975. október 25-én, igaz, még csak a Szállj fel magasra! és a Becsület című nótákban hallhatták az új énekest. A közönség kitörő örömmel fogadta őket, és ezzel új korszak határához érkezett a magyar rocktörténet.


A Piramis 1975 és 1982 között működött, a 70’-es évek végének legnépszerűbb zenekara volt. Több hazai és egy angol nyelvű albumot készítettek. Három stúdió album után jelent meg koncertlemezük, az 1979-es Nagy buli, ami sikerkorszak végét is jelentette egyben. Révész két évvel később vált ki a zenekarból, és nélküle a Piramis már nem tudott a csúcson maradni, egy évvel rá, 1982-ben fel is oszlott. A Piramis aranyéveinek tagjai Révész Sándor énekes mellett Som Lajos, Gallai Péter, Köves Miklós, Závodi János voltak.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.