2024 novemberében szenvedett motorbalesetet Balin Horváth Éva. A modell 2022 elején költözött a mesés helyre a klíma és a nyugodtabb életvitel miatt. Éva nyílt lábszártöréssel került kórházba, később pedig sajnos egy nagyon veszélyes fertőzést is elkapott, ami miatt többször is operálni kellett. A kezelésekhez Magyarországra szállították, és többször is szóba került az amputáció kérdése, de Horváth Éva műtétek során esett át, hogy ezt elkerülje: eddig nyolcszor operálták. A lábát csak úgy lehetett megmenteni, hogy egy ponton fixálták a bokáját, így nem tudta teljesen mozgatni, ami a járásban is erősen befolyásolta. Bár a baleset az egész életét megváltoztatta, Éva mindig próbált pozitív maradni.

A tavaly szeptemberi motorbalesete után hónapokig feküdt kórházban Éva. A kétgyerekes anyuka azt mondja, a történtek óta még inkább az érdeklődés középpontjába került, ennek pedig az az oka, hogy az emberek könnyen azonosultak az életének ezzel a nehéz időszakával.
„Azt vettem észre, hogy majdnem mindenkinek a családjában van olyan személy, aki balesetet szenvedett, így azok, akik megkeresnek, elsősorban segítséget és tanácsokat kérnek. Volt egy bácsi, aki elmúlt hetvenéves, és a fiát kérte meg, hogy keressen rám a közösségi oldalakon, mert látott a televízióban, és talán tudok segíteni neki hasznos ötletekkel. Bevallom, nagyon örülök az ilyen megkereséseknek” – árulta el a hot! magazinnak az egykori modell.
Éva kálváriája nagyjából egy éve kezdődött, és még nem tudni, mennyi idő van hátra a teljes gyógyulásig. Az egykori műsorvezető ma már sokkal felszabadultabban beszél a vele történtekről, ő maga is érzi: túl van a nehezén. A fizikai fájdalmon túl azonban sokat harcolt a saját érzéseivel is. Mára megtanulta, hogy az életben a dolgok maguktól a helyükre kerülnek, és ez hatalmas erőt adott neki a megpróbáltatások során.
„Az elmúlt egy év egy nehéz, embert próbáló folyamat volt, de ehhez úgy kell hozzáállni, hogy most ez a feladat, ezt kell megoldani. Mert az életünkben mindig minden változik, és csak úgy van esély a túlélésre, ha megtanulunk alkalmazkodni. Anyaként nagyon nehéz volt, hogy nem lehettek velem a gyerekeim, és ezen az érzésen az sem tudott változtatni, hogy valójában én magam is tudtam: nem engedhetem, hogy így lássanak.”
A küzdelmet láthatják, azt, hogy anya harcol, de a fájdalmat nem. Ugyanakkor egy olyan osztályon feküdtem, ahol a szepszis miatt nem is lehet látogatni.

A kesergés és az önsajnálat soha nem volt opció az egykori modell életében. Vallja, hogy ez nem viszi előbbre az embert, ráadásul elveszi az erőt a legfontosabb dologtól: attól, hogy megtalálja a kiutat az adott helyzetből.
„Szerencsére olyan természettel áldott meg a sors, ami nem engedi meg, hogy magamba forduljak. Helyette megyek, és keresem a kiutat a rossz helyzetből, amivel szembefordít az élet, és megpróbálom megtalálni benne a legjobbat.”
Így amikor láttam, hogy gáz van, azonnal elkezdett bennem dolgozni az, hogy akkor keressük meg, mi erre a megoldás. Ez engem mindig előrevisz, és segít abban, hogy pozitív maradjak.
„Túl a pozitív gondolkodáson, nagyon sok emberre számíthattam, és hirtelen még többen lettek, akik segíteni akartak. Nagyon hálás vagyok ezért, és most ezt az ajándékot próbálom én is ömlesztve továbbadni másoknak. Egy ideje természetgyógyászatot tanulok, ha végzek, fitoterapeuta leszek. Annyi antibiotikumot kaptam a kórházban, hogy rezisztens lettem rá, és egyébként sem hiszek a gyógyszerekben.”

Horváth Éva elárulta: nem kellett Balira költöznie ahhoz, hogy ennyire pozitívan szemlélje az életet. Mindig is ilyen volt. Soha nem érdekelte, hogy valóban zöldebb-e a szomszéd fűje, ehelyett a sajátjával volt elfoglalva. Hisz abban, hogy az ember ugyanannyit kap vissza, amennyit ő maga is átad másoknak.
„Vannak olyan embertípusok, akik segítők, és vannak olyanok, akik csak úgy elvannak, és majd csak a következő életükben találják meg a valódi céljukat a Földön. Egy ideje tudom, hogy én a segítők közé tartozom, de most elsősorban önmagamra kell fókuszálnom.”
Soha nem engedtem, hogy hassanak rám a negatív energiák, bár a spirituális tanácsadóm észrevette, hogy egy burok van rajtam, amit le kellett szedni annak érdekében, hogy a pozitív és segítő energiák átjárjanak, és velem tudjanak maradni.
„Azóta, hogy ez megtörtént, alapjaiban változott meg az életem, hiszen a pozitív energia még több pozitív dolgot vonz be. Nem adom fel, képes leszek újra járni!”
Dr. Bernschütz Mária elismert mentálhigiénés szakember, aki szintén azért kereste meg Évát, hogy segítsen neki a gyógyulásban. Éva nem titkolja, hogy hisz az alternatív gyógymódokban. Mint mondja, az ő esete a legjobb példa arra, hogy mindezek segítségével a gyógyulás is könnyebb. Azonban nem csak ezeknek köszönheti, hogy egyre biztosabban lépked a járókeret segítségével. Pár hete a fixateurt, a külső rögzítőcsavart is eltávolították a lábából, amitől nagyon félt.
„Nem szeretnék kihagyni senkit, hiszen volt olyan barátnőm, Zsófi, aki levágta az egyik hajtincsemet, és az alapján diagnosztizált. Amint kiderült, hogy vitaminhiányos vagyok, azonnal szaladt hozzám, és a szüleim is végig fogták a kezem. De ugyanígy segített a lézerterápia, Harangvölgyi Anna pedig egy speciális baktériumölő géppel látott el. Rengeteg olyan embert és alternatív gyógymódot ismertem meg, akikről, amikről nem hallottam volna, ha nincs ez a baleset. Időközben eltávolították a lábamból a fixateurt is, ami szükségszerű egy ilyen műtét után. Nagyon féltem a beavatkozástól, főleg azért, mert korábban még az amputáció is szóba került, de fölösleges volt, mert egyáltalán nem fájt. Ennek köszönhetően viszont még közelebb a cél, hiszen közel százszázalékosan terhelhetem a lábamat.”

A csinos modell, akiért egy egész ország izgul, a sok pozitív energia mellett olykor szembetalálja magát nagyobb kihívásokkal is. Arra a kérdésre, hogyan telik egy napja, egy érdekes történettel állt elő, ami előtt ő maga is értetlenül áll. A napokban azzal szembesült, hogy nem kapta meg a rokkantkártyát, ami óriási segítség lenne a számára a közlekedésben, és főleg a parkolásban.
„Nemrégiben voltam a kormányhivatalban, ahol kiderült, hogy nem vagyok jogosult a rokkantkártyára. Mindenki tudja és látta, hogy fixateur van a lábamban, és sokáig az is kérdés volt, hogy képes leszek-e a valaha újra rendesen járni, de ez nem volt elég. Egy ismerősömnek csak kificamodott a lába, aminek következtében dobálja a lábfejét, ő más elbírálás alá esett. Persze nem adom föl: fellebbezést nyújtok be, és megpróbálom újra.”

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.