Sári Évi: A pasik szempontjából iszonyú nehéz az életem

Sári Évi őszintén vallott a hot! magazinnak.

Sári Évi: szerencsére már megtanultam prio­ri­zál­ni

hot!: Folyamatosan pörögsz. Mikor van időd pihenni?

Sári Évi: Nagyon hektikus az életem. Van, amikor azt sem tudom, hol áll a fejem, rohanok egyik helyről a másikra, és olyan időszakra is van példa, amikor nincs annyi fellépés, és nem megy egyik előadásom sem. Ilyenkor van lehetőségem magammal foglalkozni.

hot!: Mivel kötöd le magad legszívesebben?

Sári Évi: Rendszeresebben járok edzeni, többet találkozom a barátaimmal, kirándulok, mozizok. Amikor pedig ilyen időszak van, mint most, akkor csak aludni járok haza. Nemsokára vége, és akkor kicsit nyugisabb lesz minden körülöttem. 

hot!: Nehéz volt megszokni ezt az „egyszer minden, máskor semmi” váltakozást?

Sári Évi: Szerintem ehhez az évek alatt hozzászokik az ember, és megtanul alkalmazkodni. Volt, aki megkérdezte, hogy miért vállalok ennyi munkát, én pedig azt feleltem rá, hogy ebben a szakmában nem tehetem meg, hogy nem megyek. Szerencsére már megtanultam priorizálni: ha valamilyen programhoz nincs kedvem, akkor nem fogom beleerőszakolni magam, mert az érezhető lesz rajtam. Intelligens barátaim vannak, úgyhogy ezen nem sértődnek meg.

hot!: Tapasztaltál valaha kiégést?

Sári Évi: Sokszor. Aki felületesen ismer, az annyit lát, hogy állandóan pörgök, mosolygok, beszélgetek. Ennek megvan azért az ellenpontja is, amikor szükségem van a csendre és a nyugalomra. Imádok például otthon lenni, gondozni a kertemet. Van egy kismadaram, aki oda rakott fészket hozzám, sokszor bandázik ott a családjával, imádom figyelni őket. Néha az is előfordul, hogy csörög a telefonom, és egyszerűen nem veszem fel – inkább majd később visszahívom.

hot!: A magánéletben a pörgés jellemző rád inkább?

Sári Évi: Igen. Vannak különböző énidőim, amikor hangosan elektronikus zenét hallgatok otthon a fülesemen, és a nappaliban táncolok a kedvenc zenéimre, ez pedig feltölt.

Sári Évi nem hódol be

hot!: Egy férfinak mennyire nehéz elfogadnia ezt az életmódot?

Sári Évi: Haladjunk sorban. Mivel nekem nem új keletű barátságaim vannak, ezért megszokták, hogy ehhez kell igazodni. Amikor másnak munkaszüneti nap van, akkor én dolgozom. Nagyon cukik, van egy csoportunk a csajokkal, ahol kérik, hogy „Évike, írd le, mikor érsz rá, és ahhoz alkalmazkodunk!” A pasik szempontjából iszonyú nehéz az életem… Melyik férfi szereti, ha este tízkor még ugrálok egy színpadon, mire hazaérek, lesz tizenegy, mire lenyugszom az adrenalintól, éjfél, reggel meg kelek, mondjuk egy forgatásra? Ráadásul akinek civil munkája van, az akkor ér rá, amikor én nem. Ezt nehéz összeegyeztetni.

hot!: Milyen vagy a szerelemben?

Sári Évi: Ha szerelmes vagyok, nagyon odaadó tudok lenni, és egy bizonyos szintig képes vagyok alárendelni magam egy pasinak. A legtöbb férfi azt mondja, hogy olyan nőt akar, aki megáll a saját lábán, tudja, mit akar, van karrierje. Csak azt felejtik el, hogy aki ilyen, azt nem lehet irányítani: mindig meglesz a saját akarata, élete, szeretne elmenni a barátaival nyaralni, bulizni.

hot!: Te is ilyennek tűnsz.

Sári Évi: Itt jön az ütközés. Nekem az a tapasztalatom, hogy a legtöbb pasi szereti, ha a hölgy behódol – na, én nem vagyok ilyen. Ennyi idősen már tudom, hogy mit szeretnék és hogyan akarom élni az életem, amihez az évek alatt hozzászoktam, ebből pedig nehéz kibillenteni.

hot!: Égetted már meg magad?

Sári Évi: Jó emberismerő vagyok, így ki tudom szűrni az érdekembereket. Felületesen könnyen nyitok, de ahhoz idő kell, hogy valakit tényleg a barátomnak nevezzek. Nekem mindig fura, amikor valakik a semmiből hirtelen a legjobb barátok lesznek. Van egy tág köröm, akikre, ha fiú lennék, azt mondanám, hogy haverok: bizonyos dolgokban jól működünk együtt. De van olyan barátnőm is, akivel tök jóban vagyunk, de csak nyaralni járunk együtt. 

Sári Évi: tizenhat évesen elváltak a szüleim, akkor anyának nulláról kellett újraépítenie az életét

hot!: Visszatérve a munkához: ezt a teherbírást otthonról hozod?

Sári Évi: Anyukám ilyen típus volt: könyvelőként a számok bűvöletében élt, és nagyon meg akart győzni, hogy én is menjek ebbe az irányba, és akkor össze tudnánk dolgozni. Állandóan dolgozott, mindig tanult valamit, nyitott volt az újra, amibe folyamatosan bele is vágott.

hot!: Akkor innen ez a sziporkázás?

Sári Évi: Szerintem igen. Tizenhat évesen elváltak a szüleim, akkor anyának gyakorlatilag a nulláról kellett újraépítenie az életét.

hot!: Kamaszként neked ez törés volt?

Sári Évi: Biztosan. Ilyenkor az ember jobban a tudatában van a dolgoknak. Azt látom, hogy a környezetemben az a ritka, ha egy anya és egy apa együtt nevelik fel a gyermeküket. Szerintem ez mindenhogy rossz a gyerekeknek, függetlenül attól, hogy hány évesek. Persze az se jó, ha együtt maradnak a szülők, és „ölik” egymást.

hot!: Anyukád könyvelő volt. Megtanított bánni a pénzzel?

Sári Évi: Régebben, a Splashes, majd utána a VIVA TV-s időszakom alatt nagyon impulzív vásárló voltam, olyannyira, hogy komplett színskálám volt cipőkből. Rengeteg fölösleges dolgot vettem. Ma már sokkal okosabb vagyok: inkább legyen kevesebb ruhám, de az jó minőségű.

Tiszteli a rajongóit Sári Évi

hot!: Mi a helyzet a színházzal?

Sári Évi: Úgy érzem, hogy jó helyen vagyok. Élvezem, jó feladataim vannak, amikre büszke vagyok, és főszerepeket is éneklek, amik nagyon menők.

hot!: Egy vidéki, debreceni lánynak hogyan sikerült feldolgoznia a hírnevet?

Sári Évi: Már a Splash előtt is játszottam színházban, előtte pedig kórusban énekeltem, meg zongoráztam, majd ezeket követően csöppentem bele a forgatagba. Elkezdtünk dolgozni az együttessel, majd két hét múlva tízezer ember előtt énekeltem a Budapest Parádén. Akkoriban sem voltam elszállva, és most is tisztelem a rajongókat, akik jönnek a színházba, és megvárnak minket a művészbejárónál. Ha nekik sokat jelent, hogy váltanak velem két mondatot és készítenek egy fotót, akkor én szívesem megteszem. A We Will Rock You-ban Killer Queen vagyok, jellegzetes ruhában. Volt, hogy egy kislány horgolt Killer Queen babát, és azt adta nekem, más egy fotót rakott ki gyöngyökből. Van otthon egy dobozom, ahova ezeket rakom el; kedves emlékek.

hot!: Túlzott rajongással találkoztál már?

Sári Évi: