Négy évvel ezelőtt felesége karjában hunyt el a Kossuth-díjas színészlegenda, Failoni Donatella azóta sem tudta feldolgozni halálát. Oszter Sándor özvegye lelkileg teljesen összetört a gyásztól, ami egészségi állapotára is rányomta a bélyegét, azóta többször megsérült. Legutóbb két hete, most olyan súlyosan, hogy az egyik borda felsértette a tüdejét, emiatt légmellet kapott, jelenleg cselekvőképtelen.
Oszter Alexandra leírta édesanyja állapotáról, hogy a súlyos sérülései mellett mentálisan sincs rendben. Oszter Sándor özvegye depresszióval, pánikrohamokkal küzd, mindennap elmondja, hogy szeretne meghalni. Failoni Donatella korábbi nyilatkozataiban gyakran beszélt arról, hogy szeretett férje nélkül nem találja a helyét, nem tudja feldolgozni az elvesztését.
„Itt mindennek az alapja, hogy egy közel négy éve tartó gyászfolyamattal állunk szemben” – kezdte a Borsnak Drelyó Ágnes pszichológus.
A házastárs elvesztése az egyik legnagyobb pszichés veszteség lehet egy ember életében, kiváltképp amikor évtizedekig tartott az adott házasság. Ha a veszteséget átélő személy viselkedésében olyan megnyilvánulások, sajátosságok jelennek meg, melyek korábban egyáltalán nem jellemezték őt és egyértelműen arra utalnak, hogy az egyén intenzív szenvedést él át, akkor kimondhatjuk: elhúzódó, patológiás gyászról beszélünk. Mindenképpen szakemberi segítséget igényel! A gyászolót olyan mély lelki fájdalmat érez, él át folyamatosan, ami az érzelmi rendszerét folyamatosan gyengíti, nagyon sok energiát veszít el. Ebben az állapotában képtelen arra, hogy visszatérjen a gyász előtti normális életéhez, amiből tudott örömet, boldogságot meríteni.
A szakember szerint a gond az, hogy minél mélyebb ez a fájdalom, annál jobban és intenzívebben befolyásolja az életminőséget.
„A gyászoló nem tud nyitni mások felé. Mintha egy beszűkülő spirál szippantaná be, húzná egyre mélyebbre: egyre inkább csak az elhunytra tud koncentrálni. Egy depresszív állapot jön létre és ez az állandó hiány, veszteség meghatározza meg magát a személyt. Az illető elakadt, beleragadt ebbe a helyzetbe, ami mint egy béklyó, köti őt!”
Drelyó Ágnes azt mondja, amikor a gyászoló már sokadjára szenved véletlen balesetet, töri össze magát, ebben az esetben általánosságban elmondható, mindenképpen beszélni kell az önveszélyeztető magatartásról.
„Fontos erről beszélni, hátha ezzel másoknak is tudunk segíteni! Az önveszélyeztetés az öngyilkosság egyik formája lehet, mert sok ember nem tudja, nem meri, nem akarja nyíltan kimondani, hogy meg szeretne halni. De a viselkedése ennek a kódolt kifejezése lehet. Az önveszélyeztető magatartás olyan viselkedésformákra utal, amelyekben az egyén szándékosan vagy tudattalanul veszélyezteti saját testi vagy lelki épségét. Ezek közé tartoznak például a szerhasználat (alkohol, drogok), extrém kockázatvállalás (pl. felelőtlen vezetés, olyan sportolás, ami magában rejti a sérülés veszélyét), önsértés (olyan fizikai terhelés, mely sérüléssel jár), evés zavarok vagy gyógykezelés elutasítása esetleg krónikus önelhanyagolás.
„Fontos kiemelni: Az önveszélyeztető magatartás gyakran tudattalan – azaz az egyén nem akar meghalni, de nem törődik az életével. S bizonyos önveszélyeztető viselkedések halált is okozhatnak – ilyenkor már öngyilkossági kísérletként is értelmezendők. De bármelyik eset is áll fenn: azonnal szakemberre (pszichológus, pszichiáter) van szükség, akár még pszichiátriai kezelés is indokolt lehet.”
– foglalta össze a szakember.
Van segítség!
Ha ön is úgy érzi, segítségre lenne szüksége, hívja a krízishelyzetben lévőket segítő, ingyenesen hívható 116-123 vagy a 06 80 820 111 telefonszámot!
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.