„Szerbiában nagyon gyorsan azt érzed, hogy megérkeztél” – interjú Dankó Dénes vajdasági turisztikai szakemberrel

Szerbia sok magyar utazó számára még mindig kevéssé ismert úti cél, miközben földrajzilag közel van, kulturálisan pedig számos ponton kapcsolódik Magyarországhoz. Vajon mit kínál az ország azoknak, akik nyitottak a felfedezésre? Milyen helyeket érdemes felkeresni, és mitől különleges a szerb vendégszeretet? Ezekről beszélgettünk a Szabadkán született Dankó Dénessel, aki a Szerbia magyarul idegenforgalmi platform utazási és értékesítési szakérője, és aki személyes kötődése és szakmai tapasztalata révén egyaránt ismeri az országot kívülről és belülről is.

• Az ország egyik legnagyobb vonzereje az autentikus, még nem túlzsúfolt természeti környezet, különösen Nyugat- és Kelet-Szerbia hegyei, kanyonjai és nemzeti parkjai.
• A szerbek személyes, közvetlen vendégszeretete és erős gasztronómiai kultúrája miatt az utazók nagyon gyorsan otthon érzik magukat.
• Ár-érték arányban kiemelkedő úti cél: a turisztikai infrastruktúra folyamatosan fejlődik, miközben az élmények és szolgáltatások még mindig széles kör számára elérhetők.

Miért érdemes Szerbiába utazni? – Szerbia a kiaknázatlan turisztikai lehetőségek földje

Szerbia sokak számára még mindig egy kicsit „ismeretlen” úti cél. Te hogyan írnád le az ország hangulatát annak, aki még sosem járt ott?

– Ez egy tipikus balkáni déli ország, ahol egyszerre van jelen a természeti örökség, az épített örökség és egy nagyon erős, élő kultúra. Ami azonban talán a legmeghatározóbb, az az emberek hozzáállása. A szerbek vendégszeretete rendkívül erős, és a gasztronómiájuk is nagyon egyedi. Az ide látogatók többsége nagyon gyorsan otthon érzi magát – sokszor még 24 óra sem telik el. Nem azzal foglalkozol, hogy milyen lesz a szállás, vagy hogyan alakulnak a dolgok, hanem egyszerűen megérkezel, ellazulsz. A vendéglátódon azt látod, hogy valóban vendégként tekint rád, és mindent megtesz azért, hogy jól érezd magad. Büszkék az ételeikre, italaikra, és természetes számukra, hogy ezeket meg is osztják veled. Ez a fajta gyors akklimatizáció más desztinációkban sokkal hosszabb időt vesz igénybe.

Ha valaki először utazik Szerbiába, mely régiókat ajánlanád, amelyek jól megmutatják az ország sokszínűségét?

– Magyar utazóként természetesen a Vajdaság az első kapcsolódási pont. Az észak-bácskai, nyugat-bácskai, bánáti és szerémségi területeken rengeteg történelmi és kulturális kötődésünk van, ami eleve ad egyfajta otthonosság-érzést. Ha azonban Szerbiát egészében nézzük, akkor Belgrádtól 60-70 km-re délre kezdődik az a világ, ahol igazán felfedezhető a szerb valóság. Šumadija régiója különösen érdekes. Aranđelovac, Topola és Oplenac például a szerb királyi történelem fontos helyszínei, királyi sírokkal és mauzóleummal. Itt kezdődnek a jelentős szerb borvidékek is. Gyerekkorom miatt számomra Nyugat-Szerbia különösen fontos. A Zlatibor-hegység ma már az egyik legismertebb szerbiai turisztikai célpont. Ennek a helynek a legnagyobb különlegessége a levegője. Olyan légáramlatok találkoznak itt, amelyek egyedülálló klímát hoznak létre.

Ma Zlatibor már fejlett turisztikai infrastruktúrával rendelkezik: túraútvonalak, sípályák, barlangok és kulturális látnivalók várják az utazókat. Itt található a boszniai szerb rendező, Emir Kusturica etnofaluja is, Drvengrad, egy hagyományos stílusban felépített település, amely ma kulturális központként és szálláshelyként is működik. Évről évre filmfesztivált is rendeznek itt, ahol olyan sztárok bukkanhatnak fel, mint mondjuk Johnny Depp, aki jó viszonyt ápol a rendezővel. A közelben halad a híres „Šargan nyolcas” kisvasút, amely egyedülálló hegyi útvonalon közlekedik, és a korábbi Belgrád–Dubrovnik vasútvonal egy megmaradt szakasza.

Szabadkán születtél. Mennyire határozta meg ez a kötődés azt, ahogyan ma Szerbiára tekintesz?

– 1978-ban születtem Szabadkán, és 19 éves koromig ott éltem. Ezalatt az idő alatt anélkül, hogy elköltöztem volna, négy különböző országban éltem: Jugoszláviában, Kis-Jugoszláviában, Szerbia–Montenegróban és végül Szerbiában. Gyerekként természetes volt a soknemzetiségű közeg. Szerbek, magyarok, horvátok, bunyevácok, ruszinok éltek együtt, és ez nem jelentett problémát. A kilencvenes évek délszláv háborúi idején változott meg a légkör, de azóta a kapcsolatok jelentősen javultak. Később több országban éltem, három különböző kontinensen, de mindig megmaradt bennem a kötődés.

Ma már turisztikai szakemberként dolgozom azon, hogy minél többen megismerjék az országot. Szerbia turizmusa még mindig jóval kisebb, mint például Magyarországé. Míg Magyarország évente mintegy 20 millió turistát fogad, addig Szerbiában ez körülbelül 4 millió, és ebből is jelentős rész belföldi vagy rokonlátogatás. Ez ugyanakkor lehetőséget is jelent: az ország még sok szempontból érintetlen.

Van olyan kevésbé ismert hely, amit különösen ajánlanál?

– Kelet-Szerbia és a Stara Planina hegység különösen lenyűgöző. Itt olyan kanyonok és természeti területek találhatók, amelyek valóban érintetlenek. Niš városa, az akkori Naissus, történelmileg is kiemelkedő, hiszen itt született Nagy Konstantin császár. Ez egyébként nem egyedi eset: a mai Szerbia területén összesen 17 római császár született, ami rendkívüli történelmi jelentőséget ad az országnak. Emellett számos gyógyfürdő található itt, például Vrnjačka Banja és Sokobanja, amelyek nemcsak gyógyászati szempontból érdekesek, hanem a környezetük miatt is különlegesek.
Az Rtanj-hegy – amelyet a boszniai piramisokhoz hasonlítanak – szintén különleges hely, amelyet sokan misztikus energiákkal rendelkező hegyként tartanak számon. Akár hisz ebben valaki, akár nem, a táj szépsége és nyugalma vitathatatlan.

Szerinted kinek való igazán Szerbia, mint úti cél?

– Azoknak, akik valódi élményeket szeretnének, és nem feltétlenül a klasszikus, túlzottan kiépített turisztikai desztinációkat keresik. Azoknak, akik nyitottak a természetre, a történelemre és a kultúrára. Szerbia különösen gazdag történelmi emlékekben (rengeteg gyönyörű kolostora is van), természeti értékekben és autentikus élményekben. Emellett ár-érték arányban is rendkívül kedvező. Magyarországról könnyen elérhető, autópályán gyorsan megközelíthető, és a közlekedési infrastruktúra folyamatosan fejlődik. A Vajdaság különösen közel áll a magyar utazókhoz, és sok szempontból egy új, felfedezésre váró régió. Szerbia egyik legnagyobb ereje éppen az, hogy még nem vesztette el az emberközeli jellegét. Az ide látogatók a lenyűgöző helyszínek mellett valódi kapcsolatokat és élményeket is kapnak.

Nézd meg Szerbia szépségeit videón is:

Ezek a cikkek is érdekelhetnek: