A Földhöz hasonló bolygóra bukkantak a Naprendszer közelében

Kutatók egy olyan, csillaga körül keringő bolygóra bukkantak a Naprendszer viszonylagos közelségében, amely remek terepet nyújt a Földhöz hasonlatos kőzetbolygók légkörének tanulmányozásához, és segítheti a Földön kívüli élet utáni kutatást is - derül ki az MTI híréből.

A Gliese 486 b névre keresztelt bolygót a szuperföld kategóriába sorolták. A kutatók szerint nem valószínű, hogy életet rejthet, sőt, a körülmények meglehetősen barátságtalanok lehetnek: szárazság és forróság uralkodik, mint a Vénuszon, felszínén feltehetően lávafolyamok hömpölyögnek.

A bolygó azonban Földhöz való közelsége és fizikai tulajdonságai miatt nagyon alkalmas arra, hogy az űrbéli és földi teleszkópok új generációja vizsgálja a légkörét. Az első ilyen eszköz lehet a NASA James Webb-űrteleszkópja, melyet a tervek szerint októberben indítanak útnak.

Olyan adatokat szerezhetnek így, amelyek segítségével más, a Naprendszertől távol lévő exobolygók légkörét is megfejthetik, olyanokét is, amelyek alkalmasak lehetnek az életre. A tudósok több mint 4300 exobolygót (Naprendszeren kívüli bolygót) fedeztek már fel, melyek közül több a Jupiterhez hasonlóan nagy gázbolygó, de akadnak kisebb, a Földhöz hasonló kőzetbolygók is, amelyekről azt feltételezik, hogy az élet biztosítására alkalmas körülményekkel rendelkezhetnek. A jelenleg elérhető tudományos eszközök segítségével azonban keveset lehet megtudni légkörükről.

"Egy exobolygónak megfelelő fizikai tulajdonságokkal és röppályával kell rendelkeznie ahhoz, hogy a légköri kutatásokra alkalmas legyen" - mondta Trifon Trifonov, a németországi Max Planck Csillagászati Intézet bolygókutatója, a Science című tudományos lapban megjelent kutatás vezető szerzője. A szuperföldek olyan Naprendszeren kívüli bolygók, amelyeknek tömege nagyobb, mint a Földé, ám könnyebbek, mint a Neptunuszhoz, a Szaturnuszhoz vagy a Jupiterhez hasonló gázóriások. Ez a galaxisunk, a Tejútrendszer leggyakoribb bolygótípusa. Ami összetételüket illeti, egyaránt lehetnek kőzetbolygók, állhatnak gázokból, de lehetnek vegyes halmazállapotú égitestek is.

A Gliese 486 b tömege a Földének 2,8-szorosa, a Földtől mintegy 26,3 fényévnyi távolságra található, ezzel az egyik legközelebbi exobolygó. Egy vörös törpe körül kering, amely kisebb, hűvösebb és kevésbé fényes, mint a Nap, tömege nagyjából egyharmada csillagunkénak. Mivel a Gliese 486 b nagyon közel kering a csillagához, erős sugárzás éri. A Földhöz hasonlóan vélhetően fémes maggal rendelkezik, felszíni hőmérséklete 430 Celsius-fok körül lehet, felszíni gravitációs ereje 70 százalékkal erősebb, mint a Földé.

A Gliese 486 b nem lehet lakható, legalábbis nem úgy, ahogyan a Föld. Valószínűleg nagyon vékony légköre van, ha van egyáltalán. Ennek ellenére ideális alany a Földhöz hasonlatos bolygók légkörét vizsgáló műszerek használatához. A légkör kémiai összetétele rengeteget elárul egy bolygóról és arról, alkalmas-e az életre.