Nagy Zöld Fal készül Afrikában a sivatagosodás megállítására

A Szaharát délről az úgynevezett Száhil öv nevű terület határolja, ez a rész nagyon keményen ki van téve a klímaváltozás következményeinek. Hogy csak egyetlen adatot említsünk: a régió földterületének 80 százaléka már használhatatlan, miközben a népesség egyre csak nő (1950-ben 30 millióan éltek itt, ma 135 millióan). Ezt a helyzetet a 90-es évek óta próbálják megoldani, de kétségtelen, hogy a Nagy Zöld Fal a legnagyobb ilyen jellegű proram.

Az eredeti terv szerint egy 16 kilométer széles erdősáv húzódott volna csaknem 8000 kilométer hosszan, azaz a teljes kontinenst átszelve Szenegáltól Dzsibutiig, összesen 116 ezer négyzetkilométernyi területet kizöldítve, ám a terv szépen lassan átalakult. A szakemberek szerint az ötlet nemcsak kivitelezhetetlen, hanem értelmetlen is, mivel nem a sivatag húzódik délebbre, hanem a föld túlhasználata okoz gondot, plusz számtalan helyen, ahol a sáv húzódna, nem is lakik senki, így az elültetett csemeték a gondozás hiányában hamar elpusztulnának. Ezért a hatékonyabb művelési módszerek megtanítása, a fák védelme, a fenntartható vízgazdálkodás jelentheti a valós megoldást.

Ma már nem egy végtelen hosszú erdősávot próbálnak felhúzni, hanem sok kisebb zöldterület mozaikjával szeretnék ugyanazt a célt elérni. Bár az elképzelés átalakult, a név megmaradt, mert tökéletes metaforája az elképzelésnek.

Országonként eltérő módon dolgoznak a projekten, Szenegálban például az állam fizet a gazdáknak, hogy fákat ültessenek, és szigorúan szabályozott vízforrást is a rendelkezésükre bocsát, hogy segítse a növényzet hosszú távú fenntartását, írja az Index.

Mivel a Száhil öv lakossága folyamatosan növekszik, ezért a visszazöldítésre reálisan 10-15 év állhat rendelkezésre mielőtt a sivatagosodás visszafordíthatatlan méreteket ölt. Azonban ha sikerrel járnak, akkor a kész Nagy Zöld Fal háromszor akkora lesz, mint a Nagy Korallzátony, amivel ez lesz a világ legnagyobb élő struktúrája.