Így lehet 12 év alatt buja erdő a sivatag közepén

Sharareh Faryadi diákként jutott a döntőbe, terve a Nebka Protective System pedig voltaképp egy amolyan lakóház és sivatagi hotel kombinációja, persze némi extrával. Az elbíráláskor a zsűri pontozta dizájnt, a kreativitást és azt is, hogy milyen közvetlen hatása lesz, lehet az építménynek.

Az iráni sivatagban többféle problémát is meg kellett oldani a terv segítségével. Egyrészt gondot jelentenek a szinte beláthatatlan távolságok, és, nos, a rengeteg homok. Persze azt is hozzá kell tenni, hogy a közeg gyönyörű, így sok utazó, vagy akár kutató érdeklődésére is számot tarthat egy, a semmi közepén felépülő építmény.

Az elnevezésből származó „nebka" nem fantázianév, hanem arra utal, ahogyan a homok kis kupacokban felgyűlik egy-egy fa, vagy bokor környékén. Ezek segítenek az itt tanyázó állatoknak, hogy egy búvóhelyhez jussanak, és persze minél több ilyen, növények által megkötött hely jön létre, annál kevésbe hordja a szél mindenfelé, akár a közeli városokba is a homokot.

A tervek szerint 12 év alatt lehetne eredményt elérni a módszerrel. Egy kör alakú rendszerről van szó, körülbelül úgy kell elképzelni, mint egy órát, melyen a nagymutató maga a hotel. A kör 12 részre lenne felosztva. Minden évben az épület lakói elültetnek egy magot, amely ideális esetben gyökeret ereszt és fejlődni kezd, majd a következő évben egy szakaszt arrébb ugrana a mutató, és újabb területet ültetnek be.

A középső, központi részben lenne egy liftes kilátó, közösségi terek, de a létesítményben helyet kapnának éttermek, kávézók, múzeum és kutató állomás is, no meg olyan terápiás szobák, ahol a homok gyógyító erejét használnák fel, írja az Inhabitat.